László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— 1908: LVII. t.-c. — 65 idézett törvény rendelkezései alapján, hanem az átvevő az átruházó tartozásaiért csak akkor felelős, ha azokat szerződésileg átvállalta vagy ha az üzletátvétellel a hitelező kijátszását célozta. (C. 874/1910.) Ha az üzletet az 1908: LVII. t.-c. 2. §-ában megjelölt rokonra ruházzák át, ennek az átruházóval nem rokon üzletvezető társai is, az ügylet egységességénél és a közkereseti társasági tagok felelősségének egyetemlegességénél fogva az 1908: LVII. t.-c. 2. §-a alapján egyetemlegesen felelősek. (E. H. 616. sz. 4938/1915.) Az üzletátvevő felelősségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy a megkötött és tényleg teljesedésbe ment üzletátruházási szerződést a szerződő felek utóbb megszüntették és az előbbi állapotot visszaállították. (E. H. 617. sz. 2034/1915.) Üzletátruházás fennforog: A törvény nem az átruházási szerződés létrejöttét, hanem az üzletátvételt jelöli meg az átvevő felelősségének alapjául. Az átvétel az átruházott vagyon egyes alkatrészei tekintetében a tényleges birtok átadása és átvétele által még nem, hanem csak a szerződésszerű átadás és átvétel, vagyis oly átengedés folytán történik meg, melynél fogva azokat az átvevő fél háborítás nélkül mindenkivel szemben megtarthatja. (C. 962/1914. Hj. Dt. IX. 104.) A bírói gyakorlatban kialakult cégjogi szabály szerint a kereskedelmi cégjegyzékbe részvénytársaság cége természetes személy polgári nevét tartalmazó cégszöveggel csakis abban az esetben jegyezhető be, ha a részvénytársaság e természetes személy kereskedelmi üzletének szerződés útján átvételét a bejegyzéssel kapcsolatosan igazolja; az tehát, hogy a csatolt jegyzékkivonat szerint az alperes cége az átruházó polgári nevét tartalmazó cégszöveggel van bejegyezve: a most említett jogszabályra tekintettel — az üzletátruházás fennforgásának tényként megállapítására, — az üzlethez tartozó vagyon, berendezés vagy vevőkör átvételének bizonyítása nélkül is, — egymagában is alapul szolgálhat. (C. 8722/1927. J. H. II. 703.) Üzletátruházásról nemcsak akkor lehet szó, ha a kereskedelmi üzlethez tartozó minden vagyonérték a maga összeségében átruháztatik, az eset körülményei szerint akkor is foroghat fenn üzletátruházás, ha az üzlethez tartozó vagyon nem egészen vétetett át. Az üzletátruházás fogalmához az sem kívántatik feltétlenül, hogy az üzleti vagyonértékek nagyobb része menjen át az átvevő tulajdonába, hanem üzletátruházás az eset körülményei szerint oly jogok, és előnyök átengedése alapján is megállapítható, melyektől az üzlet folytatásának lehetősége függ. (Bp. T. 9639/1911.) Üzletátruházás csak akkor van, ha az átruházás tárgyául Dr. Szende: Hiteljog. I. 5