László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)
66 — 1908: LVII. t.-c. — szolgáló üzleti értékek a maguk összességében kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak. (C. 7172/1924. Gr. XIX. 764.) Üzletátruházás akkor van, ha az átruházás tárgyául szolgáló üzleti értékek a maguk összességében a keresk. üzlet folytatására alkalmasak és nem fogalmi kelléke az átruházásnak az, hogy az üzlethelyiséget is átruházzák. (C. 1079/1925. Gr. XX. 696.) Az üzletátruházás végbe me|y, ha az átvevő átveszi az átruházó vagyonának azon alkatrészeit, amelyek az üzlet forgalmát és fennállását biztosítják és a hitelezők kielégítésének alapjául szolgálnak. Tőzsdebizományosi üzlet átruházásánál nem lényeges, hogy az átvevő átvette-e az átruházó giróegyleti tagságát is, vagy nem. (C. 5849/1926. Hjt. IX. 59.) Az üzletátruházás fogalmához az áruraktár és berendezés megszerzése nem kívántatik feltétlenül, hanem e nélkül is megállapítható, — az eset körülményei szerint — az üzletátruházás fennforgása, ha az üzlettel járó oly dolgok és előnyök engedtetnek át, melyektől az üzlet folytatásának lehetősége függ. Az üzlethelyiség megszerzése az átvevőre nézve ép oly fontos érdek lehet, mint az áruraktár és a berendezés átvétele, de nagyobb előnnyel járhat a vevőkör megszerzése, mely az üzlet forgalmát és fennállását biztosítja. (Bp. T. G. 426/1911.) Az üzlet nemcsak az áruraktárból és felszerelésből áll, hanem magában foglal egyéb oly érdekkört (üzleti összeköttetés, vevőkör stb.), amely gyakran amazoknál is értékesebb, úgy hogy magában véve az üzlet lényege lehet. Mihelyt valaki szerződés utján megszerzi a lehetőségét annak, hogy valamely kereskedelmi üzletet, mint ily vagyon összességét, a maga lényegében tovább folytathat, akkor már üzletátruházásról van szó. (Bp. T. 1136/1914.) Ha oly értékek mentek át ápportként az újonnan alakult r.-t. tulajdonába a régi cégből, amelyek a maguk összegében önálló kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak, a bírói gyakorlat értelmében az üzletátruházás esete fennforog. Az a körülmény, hogy az átruházó nyilt üzletét egy ideig tovább folytatta és saját megtartott cége alatt esetleg ma is folytat azonos üzletkörü kereskedelmi tevékenységet, az üzletátruházás megtámadható, ha a vétel az adós pénzén történt. (Kovács I. VII. 71.) Üzletátruházás fogalma alá esik az annak palástolására szolgáló árverés is, ha az adós neje, atyja vagy apósa akár közvetlenül az árverésen, akár az árverési vevőtől veszi meg az árukat, a felszerelést; és az üzlet a nő vagy apa cégtáblája alatt, az adós részvételével, ugyanott folytattatik. (Bp. T. 1177/ 1913., 1376/1914., 7868/1915., Hj. Dt. VIII. 172. IX. 103., 176.) Ellenkező: (Bp. T. 3547/1920. Hjt. II. 141. és C. 3495/1915. Hj. Dt. IX. 206.), amely szerint 4az adós nejének árverési vétele nem üzletátruházás, hanem csak rosszhiszemű szerzés címén