László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

18 — Bevezetés. — t.-c.-ek) természeténél fogva ugyan nemzeti jellegű, de önként érthetőleg külföldi minták nyomán készült. Hasonlókép állunk tőzsdei szabályzatunkkal és mértékügyünkkel, posta-, távíró-, távbeszélő- és rádiójogunkkal, melyek terén nemzeti sajátosságok csak igen csekély terjedelemben érvényesülhetnek.'5) Hiteljogi törvénytárunknak több önállóságot mutató, sőt számtalan vonatkozásban teljesen a hazai jog talajában gyökerező alkotásai közé tartoznak a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről, az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről, a Pénzintézeti Központról, a Kereskedelmi- és Iparkamarákról és az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények és az azokat kiegészítő novellák. Ellenben a tisztességtelen verseny szabályozásáról szóló 1923: V. t.-c. és az ú. n. arany-, illetve pengőmérlegrendeletek nagyobbrészt külföldi minták után készültek s csak csekélyebb részben érvényesülnek bennük a hazai különleges viszonyokra való szempontok, sőt néha teljesen a törvényjavaslat készítőinek egyéni nézete nyilvánul meg bennük s mint ilyenek csak megoldási kísérletek számába mennek, melyeknek még ki kell állaniok az élet próbáját. A bírói gyakorlatra vár az a feladat, hogy hiteljogunk a gyakorlatban a hazai különleges viszonyoknak mindenben megfeleljen. A hiteljog ugyanis nem(i) Az államok különböző magánjogai közti eltérések tanulmányozására é9 törvényeik tökéletesítésére 1924. szept. havában Genfben megalakult az „Académie internationale de droit comparé", mely történeti alapon és rendszeres összehasonlítással kívánja a törvények összeegyeztetésének nehéz munkáját keresztülvinni. Csak 30 tagja van, kik mindnyájan egyetemi tanárok é9 évenként 1 — 1 ülésszakra jönnek össze.