László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

140 — K. T. 58. §. — emelt tiltakozásai eredményre nem vezettek is, — feltéve, hogyha az utoljára tudomására jutott intézkedés után a szolgálati viszony megszüntetési jogával kellő időben él. (C. 2823/1927. J. H. II. 91.) Ha az alkalmazott a súlyos becsületsértést nyomban viszonozza, nem veszti el jogát ahhoz, hogy azonnal kilépjen és kártérítést követeljen. (Bp. T. 4988/1917. Mj. Dt. XII. 45.) Nem kilépési ok: ha a felügyeleti és ellenőrzési jogkörrel feruházott igazgató igazgatótársának eljárását aljasnak (gémein) nevezi, é9 henyélését szemére veti: mert a sértő nem az ő főnöke. (C. 492/1914. Hj. Dt. IX. 63). Oly má9 munkakör megjelölése, mely az alkalmazott előbbeni munkakörének egyáltalán meg nem felel, törvényes ok a szolgálatnak felmondás nélküli elhagyására. (C. 170/1905.) Alperesnek az a ténye, hogy felperest 1926. évi augusztus hónapban az utazási idény beállta után nem küldte útra, hanem szolgálattételre az üzletbe, mint elárusító kereskedősegédet osztotta be, a felperest az előző alkalmazása alapján megillető jogok csorbítását tartalmazta, még abban az esetben is, ha javadalmazása az új beosztás folytán nem csökkent volna; mert felperest szolgálati idejére is tekintettel, mint kereskedelmi utazót, 6 havi, — mint az üzletben alkalmazott elárusító kereskedősegédet pedig csak 3 havi felmondási idő illeti meg. Felperes ennekfolytán jogosan kért biztosító nyilatkozatot alperestől arra vonatkozóan, hogy az új szolgálati beosztása az előbbi alkalmazása alapján szerzett jogait nem szűnteti meg, s miután alperes felperesnek ezt a kérését nem teljesítette, felperes a szolgálati viszonyt az alperes szerződésszegése okából jogosan szűntette meg és alperestől a felmondási időre járó illetményeinek, valamint az 1910/1920. M. E. sz. rendelet alapján őt megillető végkielégítésnek a megfizetését jogosan követeli. Ezzel szemben a m, kír. Kúria nem találta alaposnak az alperes által emelt azt a kifogást sem, hogy felperes a szolgálati viszonynak az előadott ok alapján való azonnal megszűntetésére a jogát elkésés miatt elvesztette. A nem vitás tényállás szerint ugyanis felperes abban az esetben, ha alperes biztosította volna őt arról, hogy az új szolgálati beosztása szerzett jogait nem fogja sérteni, az új szolgálati beosztásában is hajlandó volt a szolgálatot folytatni 9 ezt a készségét 1926. év augusztus hó 31. után, — amikor megtudta, hogy alperes őt az új szolgálati beosztásban akarja alkalmazni, — alperesnek a már említett kérésével egyidejűen haladéktalanúl bejelentette. Mindaddig tehát, míg az alperes tudomására nem hozta, hogy kérését nem teljesíti, a szolgálatban jogvesztés nélkül maradhatott meg. Azt pedig alperes sem állítja, hogy felperest kérésének a nem teljesítéséről szeptember 14. előtt értesítette volna. (C. 7170/1927. J. H. II. 1039.) Jogos ok az üzletvezetőnek felmondás nélküli kilépésére,