László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 59. §. — 141 ha a főnök tőle a pénzkezelést elvonja és azt egy gyakornokra, utóbb a kapusra bízza; az üzletvezető által jogosan elbocsátott alkalmazottakat visszafogadja, székét és asztalát az irodából kiviteti. (C. 352/1913.) Nem jogosít azonnali kilépésre egymagában az, hogy a munkaadó az alkalmazottól az üzemvezetői munkakört megvonta, amikor amaz fenntartotta magának, hogy az alkalmazottat, mérnöki szakmájában más üzemeiben is foglalkoztathatja (tényleg nem foglalkoztatta), s az alkalmazott bevárta, míg sikertelen tárgyalások után másfél hó múlva a szolgálatadó neki felmondott. — Ellenben jogot ad az alkalmazottnak az azonnali kilépésre, ha a munkaadó a félhavi fizetést csak 15 napi késedelemmel folyósítja. (C. 1694/1925. Hj. Dt. XIX. 32.) A munkaadónak oly eljárása, hogy az alkalmazott helyzetét abban a vállalatban, melynek vezetésére volt hivatva, lehetetlenné teszi s oda törekszik, hogy az önérzetében sértett alkalmazott állását rögtön elhagyja, ok nélkül elbocsátással egy jelentőségű. (C. 7072/1925. Gr. XX. 724.) 59. §. A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható: 1. ha a főnök bizalmával való visszaélés állal az üzlet érdekeit veszélyezteti; 2. ha főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik; 3. ha kötelességei teljesítését elmulasztja; 4. ha három napnál tovább tartó fogságba kerül, vagy főnöke beleegyezése és jogos gátló ok nélkül az üzlettől három napnál tovább távol van; 5. ha szerződésileg elvállalt kötelességei teljesítésére alkalmatlan; 6. ha a szolgálatra hosszabb betegség miatt képtelenné válik; 7. ha valamely undorító vagy ragályos betegségben szenved; 8. ha a főnököt, ennek helyettesét vagy családtagjait tettleg bántalmazza, vagy ellenük súlyos becsületsértést követ el;