László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 58. §. — 139 tartozói öt vagy családja tagjait erkölcstelenségre vagy törvényellenes tettre csábítják. V. ö. 55—57. §§. és 59—60. §§. L. 1884: XVII. t.-c. 96— 97. §§. Fizetés ki nem adása szerződésszegés, s ennek alapján az alkalmazott szolgálatát előzetes felmondás nélkül elhagyni jogosítva van. (Bp. T. G. 31 1897.) Felmondás nélkül felbontható a szerződés, ha az alkalmazott járandóságát az esedékesség napján nem kapja meg. (C. 7809 1922.) A Kt. 58. §-ának 2. pontja szerint a segéd csak súlyos becsületsértés esetén hagyhatja el felmondás nélkül a szolgálatadót. Az e szakasz helyébe lépett irányadó 1884: XVII. t.-c. 95. §. aj pontja szerint a segéd azonnal kiléphet, ha az iparos ellene becsületsértést követ el. E törvényhely a Kt. idézett intézkedésével szemben javítani akart a segéd helyzetén azáltal, hogy a felmondás nélküli kilépéshez nem kívánta meg a becsületsértés súlyos jellegét. (Bp. T. 3144 1928. J. H. II. 1083.) Kilépési ok: ha a főnök a könyvelőröl, más alkalmazott előtt, akként nvilatkozik. hogy nem tudja, hülye vagv csendes bolond-e. (C. 650 1917. Hj. Dt. X. 86.) A főnök helyettese által elkövetett becsületsértés is feljogosítja az alka^azottat arra. hogv a szolgálatot felmondás nélkül elhagyhassa. (C. 448 1905.) Szolgálatát a segéd felmondás nélkül elhagyhatja, ha a főnök nem bizalmas figyelmeztetésként, hanem bizalmatlanságának indokolására s a személyzet füle hallatára azt veti alkalmazottja szemére, hogy többrendbeli értesülése szerint cipőket lop, és ha e gvanúsításnak semmi tárgyi alapja nincs. (C. 6031 1923. Kovács I.'42. 1.) Abból a körülményből, hogy valaki a sértés után még rövid ideig szolgálatban maradt, még nem vonható következtetés arra, hogv azt a szolgálatnak azonnali elhagyása okául fel nem hozhatná.' (C. 867 1909. Azonos 3977 1922.) A bírói gyakorlat által állandóan követett jogszabály ugyan, hogy az a fél, aki a szolgálati viszonyt a másik fél szerződésszegése miatt megszűntetni jogosult, ezzel a jogával a szerződésszegésnek a tudomásra jutása után azonnal élni tartozik. Ez a jogszabály azonban nem értelmezhető akként, hogyha mint az adott esetben, a szerződésszegés több oly intézkedés által követtetik el, melyek megváltoztathatók s amely külön-külön időben tett intézkedések együttes eredménye állapítja meg a szerződésszegést, a jogviszony megszüntetésére jogosított fél, különösen ha az egyes intézkedések ellen kellő időben tiltakozott és azok megváltoztatását kérte is, a szolgálati viszony megszűntetésének az okául az összes intézkedéseket joghatályosan ne érvényesíthesse, habár az egyes intézkedések ellen