László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 55. §. — 119 a szokásos rendes munkaidőn túl önként teljesített munkájáért a szerződésileg megállapított rendes fizetésén kívül, külön kikötés nélkül, utólagosan külön óradíjnak a fizetését a munkaadótól követelni nem jogosult. (C. 8647/1926.) A főnökök a segédeknek adott nagyobb előlegeket nem egyszerre, hanem több havi részletekben vonhatják le. (C. 1196/1908.) A közadós gyermeke díjazás kikötése vagy ígérete nélkül az atyja üzletében teljesített szolgálatokért díjazást nem igényelhet. (C. 1132/1897.) Az ügyvezető igazgató az ő illetményeit a felfüggesztés tartama alatt is követelheti s a közgyűlési határozat megtámadása iránti pertől függetlenül érvényesítheti. (C. 213/1923. Hj. Dt. XVI. 55,) Nyugdíj. A magánalkalmazottak nyugdíjának, özvegyeik és árváik ellátási járandóságának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c.-ket 1. Grill-féle Törvénytár: Dr. Szende: Kötelmi Jog II. kötet 271. 1. A nyugdíj célja a nyugdíjas eltartásának megkönnyítése, de nem célja a munkában elért anyagi helyzet folytatásának lehetővé tétele. A magánalkalmazottakra nem lehet sérelmes, ha nyugdíjigénye a köztisztviselőéhez bíráltatik el. (C. 2544/1925.) Nyugdíj szabályzat nélküli pénzintézet tisztviselője, külön kikötés nélkül, nyugdíjra igényt nem tarthat. (C. 1841/1920. Kovács I. 48. 1.) Sem tiltó törvénybe, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik, és így a szolgálati szerződésben joghatályosan kiköthető, hogy a szolgálatból súlyos kötelességszegés miatt elbocsátott hivatalnok a nyugdíjalapra vonatkozó minden jogát elveszti. (C. 540/1913.) Ha a nyugdíjszabályzat szerint bizonyos szolgálati időn túl csak az elbocsátott tisztviselőknek van nyugdíjigénye, ezt szorosan kell magyarázni, és ezért közömbös, hogy az illető a javadalmazás és a hatáskör megállapítása tekintetében mellőzésben részesült és ezért kénytelen volt felmondani. (C. 889/1924. Kovács I. 49. 1.) A nyugdíjszabályzatban a nyugdíj kiszámítási módjára meghatározott rendelkezéseknek egymással való szerves összefüggéséből következik, hogy azok csak együttesen nyerhetnek alkalmazást s ha a meghatározott számítási tényezők valamelyikének az alkalmazhatósága megdől, a többi tényezők sem alkalmazhatók. Az alkalmazási szerződés kiegészítő részét képező nyugdíj szabályzat rendelkezéseinek a megdőlése folytán a felek megegyezésének a hiánya esetén az alkalmazottat megillető nyűg-