László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

120 — K. T. 55. §. — díj összegének a megállapítása a bíróság feladata. (C. 6900/1925.) Érvénytelen az a kikötés, amely a saját hibáján kívül elbocsátott alkalmazottat, szakképzettségének megfelelő s ekként megélhetését biztosító munkának valamely versenyvállalatnál való elvállalásától, nyugdíjvesztés terhe alatt eltiltja. (Bp. T. 3408/1922. Hj. Dt. XVI. 25.) A szolgálatál állásának megszüntetése okából, habár felmondás nélkül és így önként elhagyó alkalmazott és szolgálatadója között az eddig fennállott szolgálati viszony megszűnése egyik félnek a hibájára sem lévén visszavezethető, a szolgálatadónak az alkalmazott által befizetett nyugdíjilletmények visszatartásához nincs jogcíme s így azokat a főnök az alkalmazottaknak a szolgálatból történt kilépése alkalmával kiadni tartozik. (C. 160/1906.) I. A munkaadó azzal, hogy az alkalmazottat nyugdíjazta, annak az akaratának adott kifejezést, hogy utóbbi szolgálatát többé igénybevenni nem kívánja. — II. Az, hogy a nyugdíjas valamilyen kereső foglalkozást vállalt, nem mentesíti a munkaadót nyugdíjfizetési kötelezettsége alól. (C. 3577/1926. Hj. Dt. XX. 68.) A munkaadó az alkalmazottnak ennek szolgálatbalépésekor kijelentette, hogy mihelyt a tervezett nyugdíjintézetét létesíti, az alkalmazott nyugdíjjogosultságába a nyugdíjintézetbe felvételekor az előzően más pénzintézetnél eltöltött szolgálati idejét is be fogja számítani. Halasztó feltételnek minősíttetett az, hogy a munkaadó a nyugdíjintézetet létesíti s a feltétel meghiúsításának az, hogy a munkaadó a szolgálati viszonyt a nyugdíjintézet létesítése előtt felmondotta. (C. 2157 1926. Hj. Dt. XIX. 66.) Érvényes a r.-t. alapszabályainak oly intézkedése, hogy a nyugdíj csak a fizetés egy meghatározott részének alapulvétele mellett szabassék ki s az alkalmazott mégis a teljes járandóság után számított százalék arányában tartozik a nyugdíjalaphoz hozzájárulni. (C. 10260/1915. Hj. Dt. X. 153.) Az alkalmazottak érdekében és javára kötött életbiztosítás nem tekinthető nyugdíjfizetési kötelezettség vállalásának. (C. 1178/1926. Gr. XX. 727.) I. Ha a nyugdíjszabályzat ellenére az alkalmazott kötendő házasságához a jóváhagyást előzetesen nem kérte, de a szolgálatadó a házasságkötést utóbb tudomásul vette, nyugdíjigénye nem szűnik meg. — II. Uj nyugdíjintézeti szabályzatnak nincsen visszaható ereje. (C. 7529/1925. Hj. Dt. XX. 23.) Ha az üzlet átvevője az alkalmazottat átvette, de a szolgálati szerződésben megállapított nyugdíj fizetését el nem vállalta, az átruházó a nyugdíjkötelezettségért felelős marad. (C. 1307/1914. Mj. Dt. IX. 112.) A nyugdíjalap nem jogi személy, hanem a kereskedelmi cégnek csupán adminisztratív szerve. (C. 998/1925.)