Szende Péter Pál: Pótlás a Magyar hiteljog I. kötetéhez. A „kereskedelmi törvény és a reá közvetlenül vonatkozó joganyag”-hoz (Budapest, 1933)

2 — Elvi határozatok. — 21. §-ában meghatározott hátrányok érhetik a cégtulajdonost, ellenben a bejegyzés elmulasztásának nem lehet az a jogkövetkezménye, hogy a be nem jegyzett egyéni cég nem létezőnek, vagy pedig a cég tulajdonosától különálló jogalanynak tekintessék. (837. sz. E. H. 1927. évi április hó 28-án. P. VII. 576/1927. sz.) ad 55—59. §§. 1910/1920. M. E. sz. rendelet. A szolgálatadó és az alkalmazott között fennálló jogviszony elbírálásánál nem az alkalmazott címe, vagy elnevezése az irányadó, hanem az a jog- és cselekvési kör, amelyet az alkalmazott betölt, (773. sz. E. H. 1927, évi szeptember hó 23-án P. II. 4088/1926. sz.) Az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyait szabályozó 1910/1920. M. E, számú rendeletnek a próbaidőre vonatkozó intézkedései arra a tisztviselőre is kiterjednek, aki kereskedelmi igazgatói minőségben kerül a munkaadóval szolgálati viszonyba. (774. sz. E. H. 1926. évi május hó 6-án P. II. 6538/1925. sz.) A munkaadó az alkalmazott munkakörén az üzleti körülmények indokolta változtatásokat tehet, de csak akképen, hogy az alkalmazott munkabeosztása képességeinek megfeleljen és önérzetét ne sértse. (775. sz. E. H. 1927. évi január hó 27-én P. II. 3675 í926. sz.) A munkabér meghatározása a felek megegyezésére tartozván, az alkalmazottak egyikének-másíkának s egyáltalán a többi alkalmazottnak nyújtott fizetésemelés csak akkor ad jogot más alkalmazottnak fizetésemelés, vagy hasonló mértékű fizetésemelés követelésére, ha ez a szolgálati szerződésben, vagy az azt