Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

42 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 26. §. tékének a fizetés teljesítésekor megfelel. (C. 4442/922. sz. Gr. XVII. 309.) A kisajátító azt, hogy a kisajátított ingatlan a rajta levő építményekkel együtt az első becslés napján 104.969 (akkori értékű) koronát ért: — felebbezéssel nem támadta meg, — az a fellebbezési kérelme pedig, hogy ujabbi becslés rendeltessék, mert az ingatlanok forgalmi értéke nem emelkedett a becslés időpontja óta olyan nagy mértékben, mint amilyen nagy mértékben csökkent a pénzünk értéke és így az 1917. július 19-iki értékkel számított 104.969 K. magasabb az ingatlan mai forgalmi értékénél, nem teljesíthető, mert a kisajátítást szenvedő már a kisajátítási jog feljegyzésének az időpontjától (a jelen esetben 1916. szeptember 16-ik napjától) sőt már a kisajátítási terv jogerős megállapításától kezdve, ha nem is teljesen megakadályozva, de mégis nagyon lényegesen korlátozva lévén az ingatlan elidegenítésében vagy megterhelésében, azaz az ingatlan értéke fölötti rendelkezésében: — nem található törvényes alap arra, hogy az 1881: LXI. t.-c. 25. §-a szerint irányadó becsléskori értékben a becslés időpontja után bekövetkezett csökkenés, — amit a kisajátítást szenvedő az ingatlan értéke feletti rendelkezési jogának a kisajátítási joggal korláiozott volta miatt magától el sem háríthatott, a kisajátítást szenvedő terhére számíttassék. (C. 1925. dec. 19. Pk. V. 6961/1925. sz.) 26. §. A kártalanítási összeg rendszerint készpénzben állapítandó meg. Kivételt képez azon eset, ha a kisajátító a tulajdonosnál megmaradt területrészt azzal határos más területtel olykép ajánlkozik kiegészíteni, hogy az a kisajátítás után is, előbbi céljának bebizonyíthatólag meg fog felelni, és ha a tulajdonos a kártalanítás ezen nemét elfogadja. Ez utóbbi esetben a kárpótlás részben vagy egészben, készpénz helyett más ingatlanban is megállapítható. Ilyen esetekben mind a kisajátítandó, mind a kárpótlásul adandó ingatlanok értéke a fentebbi 25. §. határozatai szerint állapíttatik meg. Ha ez utóbbinak értéke az előbbinek értékénél csekélyebb, a különbözetet a kisajátító készpénzben tartozik ráfizetni. Ellenben a kártalanítandó, természetben nyújtani szándékolt olynemü kárpótlást semmi esetben sem köteles elfogadni, amelynek folytán ő tartoznék felülíizetni. A kártalanításnak ugyanezen szabályai alkalmazandók a 13. §. 2. a) és b) pontjaiban felsorolt esetekben is.