Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 25. §. 41 körülmények folytán beállott értékemelkedés a kisajátító hátrányára számításba nem hozható. (C. 98. máj. 4. 917. M. 16062.) I. A kisajátított ingatlanok értéke a becsléskor volt minőségük és állapotukhoz képest az ugyanakkor volt árak szerint határozandó meg. — II. A kisajátított ingatlan forgalmi árának mutatójául rendszerint csak a valóban létrejött adásvevési szerződés szolgálhat, ellenben a minden biztosítás nélkül tett egyszerű ajánlat egymagában nem alkalmas arra, hogy az a szakértői becsléssel szemben a magasabb értékre nézve bizonyítékul szolgáljon. — III. A kisajátítást szenvedők jogosan követelhetik a dologi értéknek megfelelő nagyobb összeg megtérítését, habár ez a tiszta jövedelemnek megfelelő érték öszszegénél nagyobb. (156/1914. sz. Gr. XVI. 681.) Amennyiben a kisajátítási törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a kisajátító a kártalanítási határozat meghozataláig a kártalanítási eljárástól épp úgy elállhat, mint felp. per esetében az itélet hozatala előtt a pert leteheti. (C. 900. máj. 1. 2373. M. 17433.). A birói gyakorlat szerint mindaddig, mig a kisajátítási terv hatályban van, az annak alapján folyamatba tett kártalanítási eljárás sem egyik, sem másik érdekelt félnek egyoldalú kérelmére meg nem szüntethető. (C. 1914. okt. 28. 1105/1914. sz. M. Dt. IX. 103. 1.). Habár olyan esetben, mikor valamely tárgynak az értéke a szakértők véleménye alapján állapítandó meg, átlagos számításnak rendszerint nincs helye, hanem a középen álló szakértő véleménye az irányadó; mindazonáltal a jelen esetben, tekintve, hogy úgy az első, mint a másodízben meghallgatott szakértők valamennyié ugyanazon egy alapra fektetett véleményét kellőképen indokolta s azok alapos voltához kétely nem fér: a kisajátított ingatlan forgalmi értékének valamennyi szakértő véleménye eredményéből vont átlagos számítás utján megállapítása, egyéb elfogadható érték tényező hiányában, e helyen is helyesnek találtatik. (C. 902. aug. 18. 2070. M. 19528.). A kisajátítási ár megállapításánál szántóföldeknél az a körülmény, hogy azok esetleg kertileg is mivelhetők, mint csak egy beállható változásból eredhető emelkedés az 1881. évi XLI. t.-c, 25. §-a szerint nem vehető figyelembe. A kisajátítási ár az ingatlan forgalmi értéke alapján állapíttatott meg. (C. 1905. márc. 29. 7396/904.). A kisajátított ingatlanon a megengedett birtokbavétel időpontjától kezdve a tulajdonos rendelkezése megszűnik, amiből nyilvánvaló, hogy a tulajdonos az ezen időpont után a kisajátított ingatlanon tett befektetésnek megtérítését nem követelheti. (C. 309/912. sz. Gr. XV. 451.) Amennyiben a kisajátító a kártalanítási összeget a kisajátítást szenvedőkkel szemben teljesítés hatályával még meg nem fizette, a teljesítés abban az értékben eszközlendő, aminő érték a becslés idejében megállapított kártalanítási összeg ér-