Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

26 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 22. §. vett terjedéknek kisajátítási tervét az illetékes birtokbirósághoz a kártalanítási eljárás megindítása végett, haladék nélkül beadni. V. ö. 46. §. Az utcaszabályozási vonal érvényesen fennálló megállapítása törvénynél fogva mindenkivel szemben közvetlenül hatályos; az annak alapján a község által megszerzett tulajdonjog tehát, a kisajátítási jog feljegyzése s a kisajátított terület lejegyzése nélkül is érvényesíthető; a jog szempontjából a telekkönyvi szerzőt nem lehet olyan harmadik személynek tekinteni, kit a telekkönyvi nyilvánosság jogelve védene. (C. 907. június 27. 2945/906. sz.) Oly esetben, amikor a tulajdonos építkezik s a fennálló építési szabályok értelmében a szabályozási vonalba eső területrészt a városnak átengedni tartozik, az 1881: LXI. t.-c. 21. §-a szerint a város csupán az átengedett területrész valódi és teljes becsértékét köteles a tulajdonosnak megtéríteni, egyéb címeken pedig a tulajdonos részére kártérítés megállapításának ezen eljárás során helye nincsen. (C. 4973/1912. sz. Gr. XV. 450.) 22. §. Budapest területén a főváros rendezése céljából még a következő határozatok lépnek érvénybe: 1. A fővárosi utcáknak és tereknek akár egészben, akár csak részben eszközlendő szabályozása esetében, az ugyanazon utcában vagy téren levő olyan telkek és épületek, melyek a munkálat által elérendő cél igényeinek meg nem felelnek, továbbá olyan épületek, melyek a kitűzött uj utca vagy tér szabályozási vonalánál hátrább állanak, kisajátítás alá vehetők, ha tulajdonosaik a fővárosi hatóság felszólítására kiállítandó, s az illető ingatlanokra telekkönyvileg feljegyzendő Írásbeli nyilatkozatokban kötelezőleg ki nem jelentik, hogy három év alatt az említett igényeknek megfelelő épületet fognak felállítani, illetőleg épületeiket a szabályozási vonalnak megfelelőleg kiépíteni. Ha a tulajdonosok a nyilatkozatot a fővárosi hatóság felszólításában kitűzött határidő alatt alá nem irják, valamint akkor is. ha a nyilatkozatban meghatározott három év anélkül telt el, hogy az illetők a nyilatkozatban foglalt kötelezettségeiknek megfeleltek volna: a kisajátítás azonnal foganatba vehető. 2. Ha a fővárosban kisajátított ingatlannak a célba