Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 22—23. §§. 27 vett munkálatra nem szükséges olyan része marad fenn, amely utcára vagy térre homlokzattal bir, és amely terjedelmét vagy alakját tekintve, nem alkalmas arra, hogy azon az építési szabályoknak megfelelő épület felállíttassák: joga van a kisajátítónak a szomszéd ingatlant szintén kisajátítani s azzal egy telekké egyesíteni, hacsak a szomszédok egyike késznek mm nyilatkozik azt becsáron átvenni és telkével egyesíteni. A szomszédok közül annak van elsőbbsége, akinek telke kisebb utcai homlokzattal, illetőleg kiterjedéssel bir. A szomszédok felszólításának minden esetben a fővárosi hatóság utján kell történni, s ha a szomszédok a telekterjedék átvételére a kitűzendő határidő alatt készeknek nem nyilatkoznak, ellenük a kisajátítás azonnal foganatba vehető. Ha a szomszéd a telek-terjedék átvételére hajlandó, de annak becsértéke iránt megegyezés nem jön létre, a becsérték a jelen törvény II. és IV. fejezeteiben foglalt szabályok szerint állapítandó meg, s evégből a kisajátító fél a kisajátítási tervet az illetékes birtokbirósághoz haladék nélkül beadni köteles. 3. Ha a kisajátító fél az 1-ső pont értelmében kiállított nyilatkozatban foglalt három évnek, vagy az 1. és 2. pontokban említett nyilatkozatok kiállítására kitűzött és sikertelenül letelt határidőnek utolsó napjától számított 90 nap alatt a kisajátítási s illetőleg kártalanítási eljárást meg nem indítja, a jelen szakasz alapján támasztható kisajátítási joga elenyészik. V. ö. a 4. §-nál az 1913: XXIX. t.-c. 2. §-át, v. ö. továbbá 46. §. II. FEJEZET. A kártalanításról. 23. §. A kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközöltetik. A kártalanítási összeg mennyiségének megállapításánál nemcsak a kisajátított ingatlannak az értéke veendő számításba, hanem:
