Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 479. §. Tulajdoni kereset. 215 nek azt az állítását, hogy ő nem tulajdonosa az ingatlannak, kétségbe nem vonta. (Lfi. 1876. febr. 21. 837. sz.) — Azonos határozat: Lfi. 1877. okt. 14. 8487.: azzal, hogy felperes tkvi kivonat nem csatolása esetén akkor is elutasítandó, ha alperes a perfelvételre meg nem jelent. Felperes nem bizonyította, hogy alperes a kérdéses területet elfoglalta és hogy birtoklása foglaláson alapszik; enélkül pedig magában az a körülmény, hogy a tagosítási térképen a határvonal szerint e terület felperes ingatlanához tartozónak mutatkozik, a kereseti kérelemnek megfelelő határozat kimondására annál kevésbbé szolgálhat elegendő indokul: mert a beltelek tagosítás tárgyát nem képezvén, a tagosítási térkép egymagában a tényleges birtoklással szemben nem lehet irányadó. (C. 1897. márc. 10. 5724/1896. sz.) Az 1881. évi LX. t.-c. 241. §-ának rendelkezéséből önként folyik, hogy oly harmadik személy, aki a zár alá vett ingóságokra a zárlat foganatosításának időpontját megelőzően keletkezett jogviszonyból tulajdoni joggal vél birni, ebbeli jogát a birtokos és a zároltató ellen indítandó tulajdoni keresettel érvényesítheti. (C. 1901. ápr. 12. G. 103. sz.) Dolog kiadására irányuló tulajdoni kereset közvetlenül intézhető akár a bérlő, haszonbérlő, mint birtokos ellen, akár az ellen, aki a dolgot bérbe, haszonbérbe adta; ámde a birtokost megilleti a jog, hogy a dolog kiadása iránt pereltetvén, a saját védelmére elődeképp megnevezze azt, akinek nevében ő a dolgot jogviszonynál fogva birja, minek következménye, hogy ő a kereset alól szabadul. (Bpest, T. 911. szept. 29. G. 71. sz., M. Dt. V. 184.) Az, aki valamely ingatlan bizonyos részét kéri megítéltetni, azt helyiség szerint meg kell jelölnie, és a felosztás mikénti létesítésére térrajzot csatolni tartozik, mert ellenesetben keresete felett végrehajtható ítélet hozható nem lévén, azzal elutasítandó. (C. 76. szept. 26. 8869.) A nem vitás tényállás szerint a peres felek közös házukban együtt laktak, a közöttük támadt viszálykodás folytán alperesek a közös lakásból kivonultak s a felperes kereseti házába mentek lakni, anélkül, hogy felperessel valamelyes megállapodásra léptek volna. Felperes az alperesek eljárását ellentmondás' nélkül tűrte s így ahhoz hozzájárultnak tekintendő. Minthogy alperesek nem is állítják, hogy a kérdéses lakásnak bizonyos időpontig való használatához jogot szereztek, vagy felperestől engedélyt nyertek, ennélfogva felperes mint nem vitás tulajdonos fel van jogosítva a kérdéses lakás használatát alperesektől bármikor megvonni. Minthogy nem vitás, hogy felperes alpereseket a lakás elhagyására felhívta és előző vele való közös lakásukat rendelkezésükre bocsátotta, a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályokat helytelenül alkalmazta, mikor felperes keresetének