Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
202 Mt. 470. §. Használati jog birtoka. mint a tettleges használatot bizonyította s minthogy abban az esetben, ha a megháborított fél birtoklásának jogosultságát kimutatta, bármilyen rövid ideig volt is birtokban, visszahelyezést kérhet, ennélfogva felperes a kútnak egyezségileg megállapított használatába visszahelyezendő volt. (C. 91. jun. 11. 3534.) A törvény a használati jogok birtokát is védi és így valamely jog gyakorlatában történt megháborítás, ha annak alapfeltételei fennforognak, sommás visszahelyezés! uton orvosolható; minthogy pedig a fennforgó esetben a sommás visszahelyezés alapfeltételei fennforognak, felperes az alperes belsőségén át a közös kúthoz vezető átjárás (csapás) használatába (öt évi használat lett bizonyítva) annyival inkább visszahelyezendő volt, mert alperes a tárgyalás alkalmával maga sem állította, hogy felperes és hozzátartozói az átjárást alperesnek, vagy alperes jogelődének szívességéből használták volna, stb. (C. 92. okt. 4. 9606.) S.-szentgyörgyi kir. járásbíróság: Alperes P. J. és neje azon tényezők által, hogy S.-Besenyő községben a Nagy-utcában levő kut használatától felperes F. J.-t eltiltották, birtokháborítást követtek el, miért is kötelesek eltűrni, hogy felperes úgy a saját házából az f. g. kert melletti lejárással, mint az utcáról bevezető kapun az a) alatti kútban vizet meríthessen, a további háborítástól magukat megtartóztatva. Alperesek beismerték, hogy felperesek a szemlerajzban a)-val jelzett és az alperesi telken levő kútnak, úgy az f. g. kert mellett levő sövénynek mint az utcáról bevezető kapunak használatában voltak s őket a mult év tavaszán a kútra járástól eltiltották, védelmül azt hozták fel, hogy ők a telküket birói árverésen vásárolták s arra a szolgalomjog kebelezve nem volt, beismerték azonban azt is, hogy a kútnak felperes részéről történt használatáról a vásár előtt tudomással birtak. Alperesnek azon önjogu cselekménye, tekintettel arra, hogy felperesek a kútnak egy évnél több ideig békés birtokában voltak, tekintet nélkül arra, hogy az telekkönyvileg bekebelezve nincs, birtokháborítást képez, miért is a kútnak békés használatába felpereseket visszahelyezni kellett, annál is inkább, mert az előbbi használatról alpereseknek tudomásuk volt, azon alperesi ellenvetés pedig, hogy a szolgalmi jog felpereseket nem illeti, külön per által eldöntendő kérdést képez. — Curia: Helybenhagyja, mert a visszahelyezési keresetnek egyedüli célja az előbbeni, t. i. a háborítás előtti birtok vagy jogállapotnak visszaállítása lévén, a perben tulajdonjog kérdésének megbirálása ki van zárva, miből következik, hogy valamint birtokháborítás esetében a birtokra vonatkozó tulajdonjog eldöntés tárgyát nem képezheti, úgy jogháborítás esetében, mely jog a más birtokán csakis szolgalomszerüen gyakorolható, a gyakorolt jog tulajdona sem lehet a per eldöntésére lényeges befolyással. (1892. dec. 29. 11492.)
