Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
Mt. 470. §. Szolgalom birtoka. 203, Bp. tábla: Sommás visszahelyezés tárgyául szolgáló birtokháborítást képez, ha a közösen használt legelőről az egyik részes marháit a többi részesek kihajtják. (29565/85.) — Helybenhagyja (C. 7871/85.) — Azonos (marhák elhajtása legelőről): C. 87. jul. 12. 1650. A tényleges birtok, illetőleg joggyakorlat védelmére szolgáló sommás visszahelyezési perben vizsgálat és eldöntés tárgya csak az lehet, vájjon felperesek vollak-e azon jognak tényleges gyakorlatában, melyben a kereseti előadás szerint megháboríttattak s fennforog-e alperesek részéről háborítás ténye? Nem szenved ugyan kétséget, hogy valamely jog gyakorlatától való eltiltás is képezhet már birtokháborítást s az illető, ki a jog gyakorlatától eltiltatott, a visszahelyezés szorgalmazása végett nem tartozik bevárni, hogy a jog gyakorlatában tettleg erőszak alkalmazásávál akadályoztassék, hogy azonban a birtokháborítás ténye megállapítható legyen, a tilalomnak oly módon kell nyilvánulnia, hogy az alkalmas legyen a jogosítottat az addig folytatott gyakorlat abbanhagyására birni, ez azonban nem forog fenn akkor, midőn az illető jogosított a tilalom dacára a jog gyakorlatát minden további akadályoztatás nélkül folytatja. Midőn tehát felperes nem vonta kétségbe alperesek azon állítását, hogy a somodori telepítvényesek a tilalom dacára állatjaikat az uradalmi birtokon legeltetik, hogy birtokháborítás nem forog fenn s visszahelyezésre szükség nincs stb. (C. 91. ápr. 10. 1719/90.) Az alperesnek tanú előtt szóval tett abbeli kijelentése, hogy a pince felerészét a felperesnek át nem engedi, a kérdéses pince használatát illetően és a fenn előadottak figyelmébe vételével a felperessel szemben a birtokháborítás tényét egymagában annyival kevésbbé állapíthatja meg, mert az alperesnek fentebbi kijelentés lényegtelen s perdöntő körülményt azért nem képezhet, mert abban a felperes irányában valamely önhatalmú cselekvény nem foglaltatik. (C. 93. dec. 30. 12.195. M. 12.205.) Mv. tábla: Felperes arra nézve, hogy a pincében levő, a szomszédos telekre néző nyilást vagy ablakot oly öntudattal használta, hogy annak nyitva maradása által szolgalmi jogot gyakorol, nem hozott fel oly tényeket, melyeknél fogva bűncselekményeiből észrevehette volna alperes, hogy felperes szolgalmi jogot kiván gyakorolni, e nélkül pedig ama puszta tény, hogy amaz ablak a szomszédos telek felől a szóban levő pince ablaka előtt alkalmazott szárnyas ajtót a szomszédos telek birtokosának nyitva tartani tetszett, elfeledve nem volt, a viszszahelyezés lényeges alapfeltételét képező jogbirtok megállapítására nem elegendő, miért is felperes keresetével az e.-biróság által helyesen lett elutasítva. (89. jul. 30. 1055.) — Helybenhagyja (C. 89. nov. 15. 8963.) Az anyagi jog értelmében a telki szolgalmi jog birtoka is védelemben részesül s ehhez képest annak a tényleges helyzet-