Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 470. §. Szolgalom birtoka. 199 bizonyítja, hogy az átjárást a tulajdonos tetszésétől függetle­nül és nem ennek tetszésétől íüggőleg, általa elnézve, tűrve, vagy megengedve, háborítatlanul használta. (C. 93. aug. 2. 7022. M. 12.199.) A más beltelkén gyakorolt átjárás használatba való vissza­helyezési perben a szolgalmi jog kimutatása nem szükséges, mert a cél az előbbeni állapot visszaállítása, amire a dolog­bani jog befolyással nem bir. (C. 93. dec. 20. 11.460. M. 12.201.) Alperes a sorompó felállítása után annak kulcsát másód­kulcs csináltatása végett felperesnek átadta, továbbá egy év múlva, midőn alperes a sorompó zárját átalakíttatta, felperes ahhoz ismét másodkulcsot készíttetett és a sorompón való át­járást tovább is békésen gyakorolta. Alperes tehát azzal a té­nyével, hogy a sorompó zárját felperes hozzájárulása és a má­sodkulcs kiszolgáltatása nélkül rövid idő múlva ismét átváltoz­tatta, felperest a sorompó és ut békés használatában önhatalmú­lag megháborította. (C. 93. márc. 24. 11.335/92. M. 12.207.) S. v. perben nem az átjáráshoz való törvényes jogosultság­ról és nem is arról van szó, vájjon a kötelezett telek tulajdonosa az uralgó telek tulajdonosától a szolgalom használatát meg­vonhatja-e, vagy törvényesen beszüntetheti-e, hanem tisztán ar­ról, békés volt-e a mult évben a megháborított békés használat. A tulajdonjog kérdése az ilyen perben megbirálás tárgyát nem képezhetvén, olyan esetben, midőn a kereset valamely jog gya­korlatába visszahelyezésre irányoztatik, az a kérdés, hogy a gyakorolt jognak tulajdona megilleti-e a felperest? eldöntés tár­gyát szintén nem képezheti; más ingatlanán pedig valamely jog csakis szolgalomszerüen gyakorolható. (C. 94. aug. 21. 6864. M. 12.202.) A tényleges birtokos, avagy valamely jogot gyakorló egyén, a birtoklást, illetve, a joggyakorlást megháborítóval szemben jogának cimét és szerzésmódját rendszerint nem tartozik bizo­nyítani, miből következik, hogy a jelen esetben ís felperes, ki­nek az átjárásra vonatkozó hosszas joggyakorlását alperes be­ismerte, az azt megakadályozó alperessel szemben nem kötelez­hető arra, hogy az ut használatára vonatkozó jogosultságát ki­mutassa, hanem ellenkezőleg alperest, mint ki önsegélyt kivánt alkalmazni, terheli a bizonyítás kötelezettsége arra nézve, hogy felperes átjárása csakis alperes, illetőleg a tulajdonos tetszé­sétől függő időtartamban gyakorolható. (C. 91. jan. 10. 9459/90.) Felperes keresetével az alsóbbfoku bíróságok által helye­sen utasíttatott el, mert alperesek a tárgyalás során kimutatták, hogy annak az építkezésnek kivitelére, mellyel állítólag felpe­rest békés birtokában megháborították, az illetékes hatóságtól nyertek engedélyt: mert a hatósági engedély mellett eszközölt építkezés mellett is elkövethető ugyan birtokháborítás, minthogy a hatóság az építési engedély kiadásánál egyedül a közrendtar­tási szabályokra van és lehet tekintettel, a szomszéd tulajdon-

Next

/
Thumbnails
Contents