Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 470. §. Szolgalom birtoka. 199 bizonyítja, hogy az átjárást a tulajdonos tetszésétől függetlenül és nem ennek tetszésétől íüggőleg, általa elnézve, tűrve, vagy megengedve, háborítatlanul használta. (C. 93. aug. 2. 7022. M. 12.199.) A más beltelkén gyakorolt átjárás használatba való visszahelyezési perben a szolgalmi jog kimutatása nem szükséges, mert a cél az előbbeni állapot visszaállítása, amire a dologbani jog befolyással nem bir. (C. 93. dec. 20. 11.460. M. 12.201.) Alperes a sorompó felállítása után annak kulcsát másódkulcs csináltatása végett felperesnek átadta, továbbá egy év múlva, midőn alperes a sorompó zárját átalakíttatta, felperes ahhoz ismét másodkulcsot készíttetett és a sorompón való átjárást tovább is békésen gyakorolta. Alperes tehát azzal a tényével, hogy a sorompó zárját felperes hozzájárulása és a másodkulcs kiszolgáltatása nélkül rövid idő múlva ismét átváltoztatta, felperest a sorompó és ut békés használatában önhatalmúlag megháborította. (C. 93. márc. 24. 11.335/92. M. 12.207.) S. v. perben nem az átjáráshoz való törvényes jogosultságról és nem is arról van szó, vájjon a kötelezett telek tulajdonosa az uralgó telek tulajdonosától a szolgalom használatát megvonhatja-e, vagy törvényesen beszüntetheti-e, hanem tisztán arról, békés volt-e a mult évben a megháborított békés használat. A tulajdonjog kérdése az ilyen perben megbirálás tárgyát nem képezhetvén, olyan esetben, midőn a kereset valamely jog gyakorlatába visszahelyezésre irányoztatik, az a kérdés, hogy a gyakorolt jognak tulajdona megilleti-e a felperest? eldöntés tárgyát szintén nem képezheti; más ingatlanán pedig valamely jog csakis szolgalomszerüen gyakorolható. (C. 94. aug. 21. 6864. M. 12.202.) A tényleges birtokos, avagy valamely jogot gyakorló egyén, a birtoklást, illetve, a joggyakorlást megháborítóval szemben jogának cimét és szerzésmódját rendszerint nem tartozik bizonyítani, miből következik, hogy a jelen esetben ís felperes, kinek az átjárásra vonatkozó hosszas joggyakorlását alperes beismerte, az azt megakadályozó alperessel szemben nem kötelezhető arra, hogy az ut használatára vonatkozó jogosultságát kimutassa, hanem ellenkezőleg alperest, mint ki önsegélyt kivánt alkalmazni, terheli a bizonyítás kötelezettsége arra nézve, hogy felperes átjárása csakis alperes, illetőleg a tulajdonos tetszésétől függő időtartamban gyakorolható. (C. 91. jan. 10. 9459/90.) Felperes keresetével az alsóbbfoku bíróságok által helyesen utasíttatott el, mert alperesek a tárgyalás során kimutatták, hogy annak az építkezésnek kivitelére, mellyel állítólag felperest békés birtokában megháborították, az illetékes hatóságtól nyertek engedélyt: mert a hatósági engedély mellett eszközölt építkezés mellett is elkövethető ugyan birtokháborítás, minthogy a hatóság az építési engedély kiadásánál egyedül a közrendtartási szabályokra van és lehet tekintettel, a szomszéd tulajdon-