Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

200 Mt. 470. §. Szolgalom birtoka. jogának korlátozása tehát azáltal nem is érintethetik, mindamellett a fennforgó esetben birtokháborítás tényét megállapítani azért nem lehetett, mivel alperesek az építkezést saját tulajdonukat képező területen és légürben eszközölték s felperes azt, hogy ő az alpereseknek szomszéd telke irányában ablakszolgalommal birt volna, nem bizonyította. (C. 89. okt. 11. 7365.) — Azonos: C. 88. jun. 27. 1797. 88. aug. 1. 4805. A helyszínén foganatosított szemléből kitűnik, hogy panaszolt építkezés a kereset beadásakor már befejeztetett s felperes azt, hogy ő ezen építkezés ellen annak megkezdésekor vagy tartama alatt az illetékes közígazgtási hatóságnál tiltakozott, nem is állítota, az álala eltűrt építkezés miatt tehát, annak befejezése után, előbbi állapotban való visszahelyezést nem követelhet. (C. 93. máj. 19. 1164. M. 12.208.) Alperesek abban, hogy a kérdéses határfalat — eme fal eredeti fekvésének és irányának megtartásával felemelhessék, csak köztekintetekből avagy az esetben volnának akadályozhatok, ha velük szemben a szomszédtelek tulajdonosát szolgalmi jogok illetnék; minthogy pedig felperes azt nem is állította, hogy bármi irányban szolgalmi jogot gyakorolt, avagy, hogy a határfalnak eredeti fekvése és iránya a felemeléssel változott: felperes eme fal felemelt részeinek lebontását visszahelyezési per utján kellő alap nélkül szolgalmazza. (C. 94. ápr. 19. 9816/93.) A szakértői véleményből kitűnik, hogy a felpereseknek tetőzetéről lefolyó viz csepegése alperes falának felépítése által akadályozva nincsen, lehetséges lévén, azon esetre, ha felperesek házuk újból felépítését az előbbi módon akarnák eszközölni, felperesek eresz- és csepegési jogát alperes ajánlata és a szakértők véleménye szerint egy a célnak megfelelő csatorna alkalmazásával is teljes épségben fenntartani. Ugyanazért ezen eshetőség bekövetkeztéig nem kötelezhető alperes a saját telkén emelt fal lebontására s felperesek ennélfogva keresetükkel elutasítandók. (C. 83. aug. 13. 4682.) Bizonyítva van, hogy a felperesek kertjében összegyülemlő esőviz a felperesek és alperesek beltelkének határán levő kerítés alatt egy csatornán folyt le alperes telkén az ezen telken levő főcsatornáig és a tanú kifejezetten ki is jelenti, hogy ezen gyakorlat ember emlékezete óta fennállott. Ezek alapján tehát megállapítani kellett, hogy az alperes által eszközölt feltöltésig azon gyakorlat állott fenn, hogy az esőviz felperesek beltelkéről alperes telkén egy nyitott csatornán az A. a. vázlatrajzon c—d.-vel jegyzett csatornába lefolyhatott és hogy alperes beitelkének feltöltése által ezen gyakorlatot önhatalmúlag megháborította és így e részben birtokháborítás ténye fennforog, stb. (C. 90. ápr. 2. 1726.) Bp. tábla: A tényállás szerint alperes meggátolta felperest abban, hogy az udvaráról folyó esővizet alperes telkére átbocsáthassa, s ez uton elvezethesse. Alperes önmaga elismeri,