Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 464. §. Jogkérdés visszahelyezési perben. 191 őt abban, hogy rövid sommás visszahelyezés uiján felp-iöl ugyanazt az ingatlant ne követelhesse. (C. 94. okt. 12. 9287. M. 12 187.). Sommás visszahelyezési peibsn jogi kérdés biró: eldöntés tárgyát nem képezheti, és hogy a peres felek közt lefolytatott sommás visszahelyezési perben hozott Ítélettel a kut használatára nézve csak a tényleges birtoklás állapíttatván meg és az előbbeni állapot visszahelyezése rendeltetvén el, ezen itélet alperes szolgalmi jogának megszerzése tekintetében itélt dolgot nem képez; a másodbiróság Ítélete, mellőzésével annak az indoknak, hogy az erősebb jogcímen alapuló tulajdon a pusztán birtokláson alapuló sommás visszahelyezést kizárja, helybenhagyatik. (C. 903. máj. 19. 4236/902.). A perbeli tényállás szerint felperes a kérdésben forgó kertet alperes községtől, mint szolgálatadótól, tanítói fizetése fejében kapta használatul. Miután pedig a személyes szolgálatokért kikötött fizetés kiszolgáltatásának megtagadása, vagy habár önhatalmú elvonása sommás visszahelyezési peruton orvosolható birtokháborítást nem képez; alperes községnek az a ténye, hogy a kérdésben forgó kert használatát az utóbbi évben felperestől önhatalmúlag elvonta, sommás visszahelyezési kereset alapjául szolgáló birtokháborításnak szintén nem tekinthető, stb. (C. 88. jun. 21. 1302.). Aki az ő tetszésétől függő visszavonásig (precarium) engedett át valamely dolgot másnak birtokába, nincsen jogosítva a visszavonás alapján a használati birtoklást önhatalommal megszüntetni (megháborítani), s amennyiben oly irányban önhatalmat gyakorolna, a használati birtokos egy éven belül sikerrel léphet fel ellene sommás visszahelyezési keresettel. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, amikor a használat puszta alkalmi szívességen alapult (C. jogegységi tanácsának 28. sz. polgári döntv.). Alperes a peres ingatlan birtokába, felperes előadása szerint is, a köztük létrejött adásvételi szerződés alapján, tehát a felperes beleegyezésével jutott; következésképpen alperes önhatalmú foglalást nem követett el. Annak megbirálása pedig, hogy a felek között létesült adásvevési szerződés állítólagos bontó feltétele bekövetkezte folytán a birtoklás kit illet meg? e per keretébe nem tartozik. (C. 93. ápr. 7. 2426/92. M. 12,185.). A vételi bizonyítvánnyal bizonyítva van, hogy alperes és neje a kereseti ingatlant birói árverésen megvette; azt tehát ő, a vételi bizonyítvány alapján, az 1881: LX. t.-c. 180. §-a értelmében, felp.-ek azt nem ellenezvén, jogosult volt birtokába venni. Ennélfogva alperesek a kereseti ingatlannak birtokába vételével birtokháborítást nem követtek el. (C. 1893. jun. 27. 6022. M. 12 192.). Alperesek felperes feltétlenül kötelező nyilatkozata alapján a kérdéses ingatlanokat birtokba vévén: nem erőszakos és