Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

190 Mt. 464. §. Jog a háboritásra. péld. a tulajdon szabadságával össze nem férhető. Ily esetekben az állító ellenfélnek a rendes biró előtt keresetet kell indítani, és vélt erősebb jogát kimutatnia. Kétség esetében a birtokost illeti az elsőbbség. 0" 325. §. Mennyiben tartozzék birtokának cimét oly dolognak birtokosa kimutatni, melynek forgalma el van tiltva, vagy amely elorzottnak lenni látszik, arról a büntető és közrendtartási törvények határoznak. V. ö. 1878: V. t.-c. 370—372. §§. (orgazdaság): 1879: XL. t.-c. 129., 131., 132. §§. (tulajdon elleni kihágás); 1881: XIV. t.-c. 23. §. O" 347. §. Ha azonnal ki nem tűnik, ki legyen valódi birtokban és mennyire igényelhessen egyik vagy másik fél birói segélyt, a per alatti dolog a bíróság, vagy egy harmadik személy őrizetére bizatik mindaddig, mig a birtok iránti per tárgyaltatott és eldöntetett. A vesztes fél keresetét, a dolog iránti erősebbnek vélt jogánál fogva, ezen határozat után is megindíthatja. A zárlatról v. ö. 1881: LX. t.-c. 237—254. §§. O*' 348. §. Ha valamely dolognak csupán birlalója, annak átadása végett, több birtokkövetelők által egyszerre kerestetik meg. s köztük olyan találkozik, kinek nevében a dologra gond viseltetett; ez főleg annak adatik át, és a többiek a történt átadásról értesíttetnek. Ha e körülmény egyikre sem szolgál: úgy a dolog a bíróság vagy egy harmadik személy őrizetére bizatik. A biró a birtokkövetelők jogalapjait kell, hogy megvizsgálja, és irántok határozzon. Budapesti tábla: Jogkérdések elbírálása a sommás visszahelyezési per körén kívül esvén, a B. alatti szerződésből a szerződő felek által származtatható igények e perben elbírálás tárgyát nem képezhetik; amiért is azon szerződés valódisága és azon kérdés, vájjon azon szerződés eredetije létezik-e? vájjon az évekkel ezelőtt megszüntettetett-e vagy érvényben van-e? e perben perdöntő körülménynek nem tekinthető. A sommás viszszahelyezési perben vizsgálat tárgyát csupán az képezi, vájjon a felperes birtokában volt-e az állítólagos megháborítás előtt azon dolognak vagy jognak, melybe magát visszahelyeztetni kéri s fennforog-e alperes részéről birtokháborítási tény. — Curia: Helybenhagyja (84. aug. 24. 6375.). Sommás vísszahelyezési perben a jogkérdés elbírálás tárgyát nem képezi, hanem egyedül a használat és birtoklás irányadó: ehhez képest felp. azon oknál fogva, mert a papi illetményéhez tartozó ingatlanok birtokában önhatalmúlag megháSoríttatott, sommás vísszahelyezési keresetét a jogcímre és jogszerűségre való tekintet nélkül egyedül az utolsó békés birtoklás alapján megindíthatta s azon körülmény, hogy alperes mini ugyanazon egyházmegyei hatóság által kinevezett lelkész ugyanazt az ingatlant saját papi illetményének vitaija, nem gátolhatja