Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 462. §. Birtokháboritási szándék. 187" Felperesnek a II. r. alperes által történt kérdéses építkezésről tudomással kellett bírnia; ha tehát az építkezés ellan nem tiltakozott s azt befejezni is engedte, ezzel szemben felperesnek a II. r. alperes építkezése miatt, illetve az építkezés lebontása iránt sommás visszahelyezési peruton fellépni joga nincs. (C. 94. de# 14. 10.704/93. M. 12.210.) Alperes azzal, hogy lovait egy izben felperes rétjén legelni hagyta, esetleg jogsérelmet követett el: azonban ezen tény sommás visszahelyezési keresetre a.apui nem szolgálhat. (B. tábla: 89. jul. 5. 42518.) — C. helybenhagyja, mert a más földjének jogosulatlan legeltetése mezőrendőri kihágást képez s az azáltal szenvedett jogsérelem nem orvoslható sommás visszahelyezési per utján. (89. dec. 20. 9057.) A tényleges birtoklást igazoló körülménnyel szemben annak bizonyításának kötelezettsége, hogy a peres területen birtokjogot ő is gyakorolt, kétségen kivül felperest terhelte, aki azonban e kötelezettségnek eleget nem tett: mert a község egyes lakosainak a szabadon állott területen átjárása felperes község birtokjogának megállapítását nem vonta maga után. (C. 95. aug. 28. 7280. M. 12.200.) A felperes azt állítja keresetében, hogy az alperes a harínai határon levő erdején keresztül szekérrel hajtatott s ezzel követte el a birtokháborítást Ez a cselekmény azonban nem irányulván arra, a perbeli adatok s különösen a kihallgatott tanuk vallomása szerint, hogy ezáltal magának birtoklást szerezzen, vagy felperest erdeje birtoklásában gátolja, abban oly önhatalmú cselekmény, mely birtokháborításnak lenne tekinthető nem foglaltatik. Az a joga pedig felperesnek, hogy saját birtokán az átjárást eltilthatja, s. v. utján nem érvényesíthető. (C. 94. jan. 30. 12.718/93. M. 12.203.) Birtokháborítást követ el az, aki valamely dolog birtokát tényleges erőszak vagy más tény folytán önhatalmúlag magához keríti. Az ingatlan el nem hagyása esetére perrel fenyegetőzés azonban tényleges erőszak alkalmazása nélkül birtokháborításnak nem tekinthető. (C. 1915. okt. 13. Rp. I. 5285/1915. sz. M. Dt. X. 45. 1.) Ha a támadó eljárásban a vélt jog gyakorlására irányuló valódi vagy bár csak színlelt sz"ándék hiányzik, vagy pedig — a támadás rosszhiszeműsége esetén — a támadás nem arra irányul, hogy annak eredményekép a dolog birtokára nézve jog szereztessék, oly birtokháborításról, amely ellen sommás visszahelyezésnek van helye, szó sem lehet. (C: 5643/1918. M. Tára I. 58. sz.) Sommás visszahelyezési keresetnek akkor és annyiszor van helye amikor és ahányszor valaki a birtokos és az általa birtokolt dolog közötti kapcsolatot önhatalmúlag megszakítja és a dolgot a birtokos uralmi köréből elvonja, avagy azt a kapcsolatot megháborítja. (C: 1285/1921. M. Tára 42. 1.)