Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 462. §. Sommás visszahelyezés feltételei. 183 helyezési kereset egyik alapfeltétele, t. i. a birtok, illetőleg a jogháborítás. (C. 91. aug. 4. 4282.) Felperesek birtokháborítási keresettel felléphetnek, még akkor is, ha nem az ingatlannak tényleges birtkba vétele, hanem terményeinek önhatalmú elvitele által történt a háborítás ténye, tehát nem az ingatlan maga, hanem az elvitt széna és sarjú képezi a kereset tárgyát, mert a másodbiróilag is idézett polgári törvénykönyv 339. §. szerint a birtokot, bármi tulajdonságú legyen is az, senkinek sem szabad önhatalmúlag háborítani és a háborítottnak joga van a beavatkozás betiltását és bizonyítható kár megtérítését, tehát az előbbi állapotba való visszahelyezését bíróilag követelni. (C. 92. jun. 2. 3729.) A sommás visszahelyezési kereset megállapítására két kellék elkerülhetetlenül szükséges, t. i. az illető jognak háborítlan valódi birtoklása, illetve használata és ennek a birtoklásnak, illetve használatnak, önkényü megháborítása. A birtoklás, illetve használatnak a haszonbérlő által történt gyakorlása olyannak tekintendő ugyan, mintha az a haszonbérbeadó tulajdonos által gyakoroltatott volna; de ha az illető használat csak szívességen alapul, ebből, valamint a haszonbérlő nem meríthet jogot a megszüntetett használatba való sommás visszahelyezésre, úgy nem meríthet a földtulajdonos sem és így alperesnek az a ténye, hogy birtoka határán sorompó emelésével a tetszésétől függő átjárást megszüntette, önkényü birtokháborításnak nem tekinthető. (C. 92. dec. 1. 11061.) Hajdúböszörményi járásbíróság: A visszahelyezés megitélésének jogi folyományaképen elmarasztalandó volt alperes a követelésbe vett elvont haszon megtérítésében is (88. nov. 13. 5211.) — C. helybenhagyja: 89. május 9. 3405. — Azonos határozat, de oly megszorítással: „ha a haszonvétel megtérítése iránti igény elbírálása ellen alperes kifogást nem tesz": Curia: 8484/88. — Tekintve, hogy jelen perben a birtokháborítás ténye alperesek nyilatkozata által bebizonyított ténynek veendő, ezzel szemben felperesnek nem volt többé szüksége a visszahelyezés tekintetében kijelentést kérni; másrészt azonban jogosítva volt a birtokháborítás által okozott kárának megtérítését igényelni, anélkül, hogy ezáltal a sommás visszahelyezési per jogkörét túllépte volna: a tábla az okozott kár és perköltség iránt ujabb határozat hozatalára utasíttatik. (C. 88. jun. 8. 2630.) — Budapesti tábla: Sommás visszahelyezési perben az előbbi állapot helyreállítása helyett kártérítés is megítélhető. (26787/83.) A sommás visszahelyezés cimén indított per elbírálásának a tárgya csak az előbbi állapot helyreállítása, vagyis az elfoglalt tárgy visszabocsátásának és a háborítás ténye által okozott kár megtérítésének a kérdése lehet, de ki nem terjedhet annak eldöntésére, hogy kit illetett a foglalás óta a visszabocsátásig az elvont haszonvétel. (C. 92. febr. 11. 341.) A visszahelyezési pernek egyedüli célja az előbbi, vagyis