Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

184 Mt. 462. §. Megbízott, képviselő birtokháborítása. a háborítást megelőzőleg létezett birtok- vagy jogállapotnak a visszaállítása, miből következik, hogy visszahelyezést csakis az követelhet, ki birtokban vagy valamely jognak gyakorlatában volt. Aki özvegyi jogát tényleg nem gyakorolta, az a férje javaiban nem maradt benn, az, minthogy abban meg sem háboríttatott, vissza nem helyezhető. (C. 93. ápr. 7. 1970. M. 12.184.) A sommás visszahelyezési per az elvont hasznokra, mint amelyek a kár fogalma alá esnek, nem terjedhet ki. (C. 93. jul. 4. 2729. M. 12.181.) A sommás visszahelyezési per tárgyát tisztán a megháborított tényleges állapot visszaállítása, mellyel a tulajdonjog iránti kereset össze nem köttethetik (1881: LIX. t.-c. 13. §. b) pontja) képezvén, az ezen per során hozott feltétlenül marasztaló és alperes által a végrehajtásra halasztó hatállyal biró fellebbezéssel megtámadott Ítélet nem tartozik azon Ítéletek közé, melyek alapján az 1881: LX. t.-c. 237. §. b) pontja értelmében zárlat elrendelésének helye lehetne. (C. 93. aug. 8. 3958. M. 12.105.) A visszahelyezés alapja csak a törvénytelen foglalás, esetleg háborgatás lehetvén: kötelessége annak, ki magát visszahelyeztetni kéri, bizonyítani a maga valóságos és törvényes birtokát, vagyis azt, hogy akkor, midőn a foglalás történt, ő, t. i. panaszos maga vagy oly jogelődje, kinek birtoklását törvény szerint folytatni jogosítva van, tettleges birtokban volt. (C. 84. ápr. 24. 1158.) Sommás visszahelyezési keresettel a birtoklásban megháborított az a fél léphet fel, akinek birtoka valódi s a tulajdonossal szemben is érvényes cimen nyugszik. (C. 4349/1920. M. Tára II. 91. 1.) A precarium tekintetében 1. a 28. sz. jogegységi határozatot alább a 191. lapon. A birtokos a háborítást akkor sem tartozik tűrni, ha kimutatható kárt nem szenved. (C. P. II. 1029/1917. M. Dt. XI. 273. 1.) A házastársak közös vagyonának kezelése, s ezzel összekötött birtoklási jog mindaddig, mig a házassági viszony fennáll, vagy a vagyonközösség meg nem szüntettetik, a férjet mint családfőt illeti s a kezelést a nő, vagy ennek nevében egy harmadik egyén, a férjtől önhatalmúlag el nem vonhatja és az e jogon ejtett sérelem birtokháborítási keresettel orvosolható. (C. 90. január 23. 9823/89.) A közkereseti társaságnak az üzletvezetésre a K. T. 80. §-a értelmében jogosított és kötelezett tagja a társaság működésében szükségessé váló üzletvezetői tennivalókat nem a saját, hanem a társaság nevében végzi és ezeknek keretében a társaság kereskedelmi üzletében levő dolgokat is a társaság nevében és részére mint ennek képviselője birtokolja. Már pedig nem megy birtokos számba, aki a dolog feletti tényleges hatalmat mint másnak képviselője gyakorolja: birtokosnak ilyen esetben a képviseltet kell tekinteni. A peres felek által alkotott közkere-