Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

182 Mt. 462. §. Sommás visszahelyezés feltételei. ellen sommás visszahelyezésnek van helye. (C. 2058 920. sz. Gr. XVII. 294.) Az a jogszabály, mely szerint abban az esetben, ha illetéktelen hatóság rendeli el a más birtokát sértő tényt, a határozatot kikérő fél ellen sommás visszahelyezésnek van helye, — az u. n. tanácsköztársasági kormány által a közügyek ellátására létesített, közhatósági jogkört bitorló intézmények tekintetében nem nyerhet alkalmazást. — Nem vétetett önhatalmúnak alperes eljárása, aki ily „intézmény" határozata alapján szerzett birtokot. (C. 304/1920. M. Tára I. 66. sz.) Az alsóbiróságok által megállapított és e helyen irányadó tényállás szerint annak a háznak a tulajdonjoga, amelynek a birtokában a felperes magát megháborítva látja, telekkönyvileg az alperes nevére van bekebelezve, ezt a telekkönyvi tulajdonjogot a felperes vitássá tette, sőt emiatt az alperes ellen pert is tett folyamatba és ez a per még Ítélettel eldöntve nincs. Az alperes, mint telekkönyvi tulajdonos, figyelmeztette a ház bérlőit, hogy a házbért a felperesnek ne fizessék, hanem amig a vitás tulajdonjog birói ítélettel rendezve lesz, azt helyezzék birói letétbe. E figyelmeztetés folytán a ház bérlői az esedékes bérösszeget birói letétbe helyezték. A felperes az alperesnek ezt a figyelmeztetését kívánja birtokháborítás tényének tekinteni, azért, mert az alperesi figyelmeztetés előtt a bérlők a házbért neki fizették. A felperes egyúttal a bérlők ellen a bíróságnál pert tett folyamatba azért, mert a bért nem neki fizették, hanem birói letétbe helyezték, az e perben hozott birói ítélet azonban a bérlők tényét jogosnak mondotta ki és a felperest a bérlők elleni keresetével elutasította. A fent irt tényállásból a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést vonta le, miszerint az alperesnek az a ténye, hogy a bérlőket a házbérnek birói letétbe helyezésére hivta fel, birtokháborítást nem képez. A fellebbezési bíróságnak ez a döntése az anyagi jog szabályainak megfelel, mert a fent irt tényállás szerint az alperes telekkönyvi tulajdonos, az alperesnek mint telekkönyvi tulajdonosnak pedig a fent irt figyelmeztetést a bérlőkhöz intézni jogában volt, már pedig az, aki jogával él, ezzel másnak jogsérelmet nem okoz és az alperesnek ez a cselekménye a felperessel szemben a birtokháborítás tényét annyival kevésbé állapítja meg, mert a felperes a kérdéses háznak ma is birtokában van és annak birtokából őt az alperes sem fenyegetéssel, sem erőszakkal meg nem fosztotta. (Kassai t. 1915. jun. 30. P. IV. 1384. sz. a., Té. XIX. 344. 1.) Minthogy sem valamely jognak megtagadása, sem valamely elkövetendő cselekményre vonatkozó akaratnak nyilvánítása, a birtok- vagy jogháborítás tényének megállapítására nem alkalmas, mivel a háborítás fogalma már magában jogellenes külső cselekményt feltételez: hiányzik a jelen esetben a sommás vissza-