Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 462. §. Birtokháboritás. 181 •alapíttatott, gondatlanságból és nem birtokháboritásra irányuló célzattal hajtott fogatával a felperes ingatlanára. A kereset elutasítása tehát anyagi jogszabályt nem sért. (Bp. t. 1915. márc. 16. 1914. G. 1404. sz. a., Té. XIX. 152. 1.) A sommás visszahelyezési perben a tulajdonjog kérdése elbírálás tárgyát nem képezi. E perben egyedül a használat és birtoklás irányadó. (C. 89. febr. 6. 10.394.) Habár a tulajdonjogból kifolyó jogok ingókra nézve is rendszerint tulajdonkeresettel érvényesítendök, törvényes akadály nem íorog fenn az ellen, hogy a csupán birtokbahelyezésre irányzott kereset (cséplőgép visszatartása), s visszahelyezés címén ne indíttassák, ha e perut feltételei egyébként fennállanak. (C. 89. nov. 22. 6599.) A birtokháboritás iránti keresetnek célja, hogy az önhatalmú cselekmény rövid uton megtoroltassék és a létező birtokállapot erőszakos megzavarása a jogrend érdekében megakadályoztassák; miből következik, hogy ezen orvoslat a cselekmény •elkövetése után hosszabb idő lefolyásával igénybe nem vehető. Ehhez képest, tekintve, hogy a jelenlegi kereset alapjául vett cselekménye alperesnek, mint ez a tényállásnak megfelelően az első bíróság ítéletének indokaiban előadatott, 1887. szeptember havában követtetett el, ennek megtorlása iránt pedig a kereset csak 1888. nov. 27. napján adatott be, ennélfogva az elsőbiróság helyesen jelentette ki, hogy a kereset, tekintet nélkül arra, hogy alperes a jelzett tény felöl mikor nyert tudomást, már az említett huzamosabb idő lejárta következtében ez uton elkésett. (C. 90. márc. 27. 1251.) A birtokháboritás tényéből származó kártérítési követelés, ha az, mint jelen esetben is, a sommás visszahelyezési keresettel együttesen érvényesíttetik, a visszahelyezési pernek járulékát képezi, s mint ilyen jogorvoslatok tekintetében emennek szabályait követi. (C. 90. aug. 13. 4788.) Az I. r. alperesnek, aki a II. r. alperesnek fia és felperesnél testvére, ezen családi kapcsolatnál fogva, de mert az osztály alá jutott ingatlanokból egyidejűleg ő is részesedett, szükségképen tudnia kellett azt, hogy a felperes, a kérdésben forgó ingatlannak békés birtokában van s tudnia kellett azt is, hogy a II. r. alperes (az atya), aki neki az ingatlanok felszántására és birtokba vételére az utasítást megadta, jogtalanul, önhatalmúlag járt el. Ebből azonban következik, hogy az I. r. alperesnek nem lehetett kétsége arra vonatkozólag, hogy amikor az ingatlant — bár a II. r. alperesnek utasítására felszántotta — ezzel oly tilos önhatalmat gyakorol, amelynek ellenében a felperes a birói oltalmat sikerrel igénybeveheti. (C. V. 6332/1926. 1927. okt. 25. J. H. 1904. sz.) A tanácsköztársaság rendelkezései alapján valamely üzem élére helyezett személy birtoklása: jogosulatlan önhatalom, mely