Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

158 Mt. 443. §. Birtok. O" 315. §. A közvetlen és a közvetett önhatalmú birtokbavétel által csak annyi jut valakinek birtokába, amennyit valósággal megfogott, megszállott, használt, megjelölt, vagy őrizet alá vett; a közvetettnél, ha a birlaló maga, vagy más nevében valamely jogot vagy dolgot átenged, megnyerni mindazt, mit az előbbi birlaló birt, s világos jelek által átadott, anélkül, hogy az egész minden részének külön átvétele szükséges volna. 0" 316. §. Valamely dolognak birtoka jogszerűnek mondatik, ha érvényes cimen, vagyis a szerzésre alkalmatos jogalapon nyugszik. Ellenkező esetben jogszerűtlennek neveztetik. 0** 317. §. Szabadon álló dolgokra nézve a cim áll azon velünk született szabadságban, miszerint olyakat cselekedhetünk, melyek által mások jogai nem sértetnek, más dologra nézve az előbbi birtokos akaratában, vagy a biró Ítéletében, vagy végre a törvényben, mely által valakinek birtokrai jog engedtetik. 0** 318. §. Azon birlalónak, ki valamely dolgot nem a maga, hanem más nevében birlal, még nincsen jogalapja ezen dolognak birtokbavételére. 0" 319. §. Valamely dolog birlalója még nincs jogosítva tartóztatása alapját önhatalmúlag megváltoztatni, s ezáltal magának cimet tulajdonítani; de az, ki eddig valami dolgot saját nevében jogszerűen birt, birtokjogát másra ruházhatja, és azt jövendőben ennek nevében birlalhatja. O" 320. §. Érvényes cim által csak valamely dologra nézvei birtokjogot, nem magát a birtokot nyerhetni meg. Kinek csak joga van a birtokhoz, ellenzés esetében magát önhatalommal a birtokba nem helyezheti; hanem azt a rendes bírótól, címének előadása mellett, törvény után kell követelnie. A bérlő, mint ki a bérleményt egyedül a bérbeadónak nevében, illetőleg jogán birlal ja, saját nevében keresettel harmadik személyek ellen csak akkor léphet fel, ha ezek által közvetve a bérbeadónak jogai háboríttatnak meg. (C. 5738/1882. Staud: Magyar magánjog. 283. 1.) 1886: XXIX. t.-c. 19. §. Tényleges birtokosnak a jelen törvény értelmében az tekintetik, aki az ingatlant élők közötti jogügylettel vagy öröklés folytán megszerezte és azt mint sajátját birtokban tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincs. 1889: XXXVIII. t.-c. 9. §. . . . Tényleges birtokosnak tekintendő az is, akinek az ingatlan jogerőre emelkedett Ítélettel odaítéltetett vagv jogerőre emelkedett hagyatéki bírósági végzéssel átadatott és azt mint sajátját birtokában tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincsen.