Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 439. §. Hitbizományok. 153 A hitbizományi intézmény természete szerint a hitbizomány állagához tartozó vagyonok rendszerint elidegeníthetetlenek . . . s ettől eltérésnek csak rendkivüli esetekben lehet helye. (C. 98. szept. 6. 3941. M. 16064.) A hitbizományi biróság a hitbizomány állagához tartozó ingatlanok értékesítését kivételképen csak azon esetben és olyan időben engedélyezheti, amidőn az a hitbizomány nyilvánvaló javára szól. (C. 1914. nov. 17. 4993/1915. sz. M. Dt. II. 23. 1.) 25. §. Ezen rendelet 1869. évi július 1-én lép életbe. 26. §. Mindazon intézkedések, amelyeket a hitbizományi hatóságok a fennálló hitbizományok közül 1869. évi július 1-je előtt jogérvényesen tettek, a jelen rendelet által érintetlenül maradnak. A hitbizományi tőkék elhelyezéséről v. ö. 1879: XLV. t.-c. 2. §.; 1889: XXX. t.-c. 11. §.; 1888: XXXVI. t.-c. 19. §.. A hitbizomány erdeinek kezeléséről v. ö. 1879: XXXI. t.-c. 17—24. §§. A hitbizományi javak közjegyzői leltározásáról és ennek dijáról v. ö. 1918: XII. t.-c. és 56.200/1923. I. M. sz. r. (I. K. XXXII. 472. 1.) 33. §. A hitbizományi ügyekben fizetendő külön eljárási költségről: 30.800/1925. I. M. sz. r. (Ig. K. XXXIV. évf. 133. 1.) és 62.996/1926. I. M. sz. r. (I. K. XXXV. 223. 1.) 1. §. 3. p. A hitbizományi birtokos a hitbizományi jószágot a becsérték feléig megterhelhette, ha a kötelezvényből kitűnt, hogy a felveendő kölcsönt egész összegében magyar hadikölcsön jegyzésére szándékozott fordítani. (3837/1915. M. E. sz. r. Ig. Közi. XXIV. évf. 584. 1.) Vitézi telek felajánlása hitbizományi birtokos részéről: 6650/1920 M. E. sz. r. (I. K. XXIX. évf. 487. 1.) 11. §. A földreformmal kapcsolatban 1. 60 000/1921. F. M. sz. r. (R. T. 361. 1.) 204. §.-át. V. ö. még az 1921:XLIII. t.-c.-t a Mt. 432. §-a kapcsán. (L. fent 105. 1.) A keresethez A:/: a. csatolt okiraton alapuló kötelezettség abból a jogviszonyból származik, amely a hitbizomány volt birtokosa: gr. B. H. J. és felperes közt, utóbbinak a hitbizományi uradalomban történt tiszttartói alkalmaztatásának folyománya. Minthogy pedig felperes eszerint a hitbizományi javakban működésre lett felfogadva és szolgálata csakis a hitbizományhoz tartozó javakra terjedt az örökhagyó gr. B. H. J. személyes kötelezettségének alapjául az A. a. nem szolgálhat. Ebből tehát személyes kötelezettség nem származván, az a. felsorolt négy örökös marasztalására alapul annál kevésbé fogadható el, mert ezek a hítbizományban nem örökösödvén, ez a kötelezettség, reájuk át nem szállott. (C. 901. jun. 7. 892. M. 18313.) A hitbizomány birtokosára abból a szerződésből amellyel valamely alkalmazottat csupán a hitbizományi javakban való