Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

120 Mt. 437. §. Alkotórész. Az alkotórész fogalma mai jogunkban nem tiszta. V. ö. 1881: LX. t.-c. 149. §. és Optk. 294. §. a Mt. 438. §-ánál. V. ö. az ingatlan alkotórészei tekintetében Mt. 499—502. §§. Valamely dolognak ingatlan, ingó, avagy tartozék volta jogi fogalmak s a dolog ebbeli minősége az ezeket a jogi fogalmakat meghatározó jogszabályok szerint bírálandó meg; ténykérdés pedig e részben csakis a dolognak tényleges állapota, amelynek alapján, a megfelelő jogszabály alkalmazásával, a megbirálás történhet. Tartozék mindaz a dolog, amely a fődologgal olyan állandó viszonyban van, hogy a fődolog céljaira szolgál; ebből következik, hogy valamely gyár állandó felszereléséhez tartozó minden gép, még akkor is, ha az ingatlanhoz építkezéssel hozzáerősítve nincs, az illető gyárnak tartozéka. Igaz ugyan, hogy az olyan tartozék, amely a fődologból állaga sérelme és értékcsökkenése nélkül elválasztható, a fődolog sorsát szükésgképen nem osztja és a végrehajtási törvény 149. §-a értelmében is, az ingatlannal együtt csak azok a tartozékok árvereztetnek el, amelyek állagok sérelme vagy nevezetesebb értékcsökkenés nélkül el nem választhatók, de ugyanez a §. egyszersmind utal a vhjt. t. 159. §-ára is, amelyben a gyárak tartozékaira nézve a becsérték és kikiáltási ár megállapítása iránt még különleges intézkedés is foglaltatik. Az olyan dolog pedig, amely valamely ingatlannal, mint fődologgal, szilárdan és állandóan összekötve van, már több mint tartozék, mert az ilyen dolog addig mig az összeköttetés tart, az ingatlannak alkatrésze. Következésképen mindazok a gépek, amelyek a gyár épületéhez építkezés utján szilárdan kapcsolva vannak, addig, mig ez a kapcsolat tart, az illető gyárnak alkatrészei. A jelen esetben a fellebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a szóban forgó gépek a gyárban építkezés utján ,,rögzítve" vannak, tehát a gyárral szilárdan és állandóan összekötve, amiért is ennek a gyárnak alkatrészei. Ha pedig, a fentebb idézett törvény értelmében, az ingatlannal szorosabban összefüggő tartozék is az ingatlannal együtt elárvereztetik: annál inkább kiterjed az ingatlan árverés hatálya azokra a dolgokra, amelyek az ingatlannak alkatrészei. Midőn tehát a nyitraszegi 1. sz. tjkv-ben felvett szeszgyárat az érsekújvári takarékpénztár, felperes, birói árverésen megvette; másfelől pedig a tényállás nem tartalmaz adatot arra nézve, hogy az ingatlanra vezetett árverés hatálya alól a szeszgyár alkatrészeit tevő gépek kifejezetten kivétettek volna: a nevezett felp, azzal, hogy a nyitraszegi 1. sz. tjkben foglalt szeszgyárat ekkép vette: megszerezte a szóban forgó végrehajtási jzkv. 1—4. t. alatt összeirt dolgokra, mint a szeszgyár alkatrészére is a tulajdonjogot és e tulajdonjoga alapján jogosan igényli, hogy ezek a dolgok az alperes javára foganatosított ingó végrehajtási foglalás alól feloldassanak. (C. 902. febr. 18. I. G. 509/901. M. 19.506.)