Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 438. §. Tartozék. A földtől el nem választott élőfa, mint tartozék, ingatlan dolog . . . Cölöpökre épített kisebb fürészházak, melyek az erdő kihasználása alkalmával építtettek s ideiglenes használatra szánt oly dolgok, melyek állaguk sérelme nélkül helyükről más helyre áttehetők . . . jogi természetüknél fogva . . . (erdőtalaj) tartozékát, tehát ingó dolgok (C. 97. okt. 28. 2322. M. 16.878.). A haszonbérlő által felállított hintaállvány, két galambdúc és villanyos csengő-berendezés oly módon van az ingatlanhoz erősítve, hogy azok mindegyike sérelem és nehézség nélkül elkülöníthető. Ebből következik, hogy ezek a tárgyak ingók. A földben gyökerező növényekből álló kerítések az ingatlanok növedékét, a beépített árnyékszékberendezés pedig az ingatlannak tartozékát képezvén, az ingatlannal együtt a vevő tulajdonává lettek. (Győri T. 1907. jun. 12. G. I. 26. sz„ Grill-Dtár 908. 582.). Hogy valamely dolog ingónak vagy ingatlannak vagy tartozéknak tekintendő-e, jogkérdésre vonatkozik, amely a dolognak tényleges állapotából ítélendő meg. (C. 905. okt. 4. I. G. 144.) L. még a Mt. 499.—502. §-ai kapcsán közölteket. 438. §. A dologról tett rendelkezés kiterjed a dolog tartozékaira, hacsak a törvényből vagy a felek rendelkezéséből más nem következik. Tartozék az olyan ingó dolog, amely tartósan valamely más dolog (fődolog) használására, megőrzésére vagy egyéb gazdasági céljának szolgálatára van rendelve és ahhoz anélkül, hogy alkotórésze lenne, összekapcsolás vagy hozzáillesztés utján vagy más módon ennek a rendeltetésének megfelelő térbeli viszonyban áll. Nem tartozék az, amit a közfelfogás nem tart annak. Nem teszi tartozékká a dolgot az, hogy mulóan más dolog gazdasági céljára használják, és nem szünteti meg tartozéki minőségét az, hogy a fődologtól mulóan elválasztják. Fennálló jogunkban a tartozék kifejezést néha az alkotórész megjelölésére, néha pedig a fődologgal tartósan összekapcsolt tartozékokra használják. V. ö. Mt. 1354. §., amelynek értelmében a mezőgazdasági jószúg eladása esetében az 1. bek. szabálya nem áll. V. ö. továbbá Mt. 751. és 754. §-át, mely utóbbitól a jelzálogjogról szóló 927: XXXV. t.-c. 28. §-a eltér és alapot szolgáltat a 25. §-szal kapcsolatban arra, hogy az uj joggyakorlat az alkotórész és