Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

84 Mi. 432. §. Háborús igénybevétel. hogy az életszükségleti és más elsőrendű közszükségleti, cikkek birtokosa cikkeiből a saját házi vagy gazdasági szükségletének megállapított mértékét meghaladó menynyiséget a közigazgatási hatóság felszólítására köteles a törvény értelmében hatóságilag megszabott legmagasabb áron készpénzfizetésért a közigazgatási hatóságnak a minisztériumi rendelet értelmében átengedni. 4. §. A minisztérium az 1. §-ban megjelölt cikkek termelésével, előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó üzemek birtokosait kötelezheti, hogy üzemüket a minisztérium által megjelölt módon folytassák vagy a személyzettel együtt használatra átengedjék. A minisztérium elrendelheti különösen, hogy a raalomvállalatok csak egyes meghatározott minőségű lisztfajtákat állítsanak elő, valamint azt is, hogy buza- és rozsliszt csak más termények őrleményével keverten legyen forgalomba hozható. Ez utóbbi esetben a minisztérium a keverés arányát is megállapíthatja. A kevert liszt csak e minőségének és a keverés arányának feltüntetésével hozható forgalomba. 6. §. A 4. §-ban említett üzemeknek használatra átengedéseért, valamint az 5. §. alapján teljesített személyes szolgálatokért és egyéb szolgáltatásokért megfelelő térítés jár, melyet a 4. §. esetében a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és az érdekelt többi miniszterrel egyetértőleg állapít meg, az 5. §. esetében pedig a minisztérium rendelettel szabályoz. A térítéseket készpénzben kell kifizetni. Bár a nemzeti tanács s annak valamely közege törvénytelen szerv volt is, amelynek rendelkezése érvénytelennek tekintendő, a rekvirálás elrendelése voltakép nem önálló ténye az alperesnek, illetve az ő fölöttes hatóságának, hanem az a megszálló ellenséges hadsereg parancsára történt. Ilykép a rekvirálásra vonatkozó intézkedést a szükséghelyzet idézte elő és mivel az nem a lakosság kárára, hanem éppen annak érdekében történt, az ily rendelkezés foganatosításában való részvétel magánjogi szempontból vétkes cselekménynek nem minősíthető. (C, VI. 7076/1926. J. H. I. 1154. sorsz.) Megszállás idejében előfordult ellenséges rekvirálás nem jogos, ha a körülményekből megállapítható, hogy a rekvirálás