Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

A bíróságok a jelzálogiíag biztosított követelések behajtása iránti perekét kivéve nincsenek jogositva arra, hogy az előttük folyamatba tett pereknek tlkvi feljegyzését elrendeljék, ennélfogva a birtokbiróságok sincsenek arra feljogosítva. (XXXIII. 6.) ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. A megitélt perköltség, mint a pernek következménye, magával a peres ügy tárgyával azonosnak nem tekinthető. Annak engedményezése tehát nem vonható az ügyvédi rendtartás 57-ik §-ának tilalma alá. (XXVII. 115.) A fél megbízott képviselője által helyettesitett ügyvédnek nincsen kereseti joga dijai s kiadásaira nézve a fél ellenében. (XXVII. 141.) Az ügyvéd köztörvényi peres ügyekben, az esetben, ha a képviselet a véghatározat hozatala előtt bármely okból megszűnt vagy ha dijainak saját fele irányában való megállapítására nézve a véghatározat nem intézkedik, díjjegyzékét az illetékes perbíróságnál, nem peres ügyekben felmerült s megállapítás tárgyát képező dijait pedig a reá mint ügyvédre nézve illetékes személyes bíróságnál csak per utján érvényesítheti s dijai egyszerű kérés alapján sajá fele irányában nem állapithatók meg; büntető ügyekben leimerült dijak ellenben az ügyvéd perenkivüli kérésére az első fokon eljárt büntető biróság által a fél meghallgatása után megállápitandók saját fele irányában. — Megállapított vagy a féllel kiegyzett ügyvédi dijak kereset utján való érvényesítése tekintetében a trts. illetékességi szabályai irányadók. (XXXI. 13.) BŰNÜGYEK. A testi bántalmazás a községi elöljárók által hivatalos eljárásukban követtetvén el, azok feletti bíráskodás a törvényszék körébe tartozik. — A törvényszék mint felebbviteli biróság semmiséget követ el, ha ily ügy elbírálására a járásbíróságot illetékesnek nem tartván, azt az iratoknak hozzá, elsőfokú elintézés végetti áttételére utasította, akkor, midőn az elsőbirósági itélet vádlott terhére senki által sem felebbeztetett (XXVII. 139.)