Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

8o A szakértői becslés ellenében alperesi részről az észrevételében tett azon állítás, hogy ő szakértőt nem alkalmazhatott, alappal nem bir, mert szakértő megnevezésére a 7117/90. sz. végzéssel akként lett utasitva, hogy azt kellő időben jelentse be, hogy megidézhető legyen ; azonban bár e végzést kellő időben vette, s bár a 6211/90. sz. végzéssel már korábban ugyanerre utasitva lett, be nem jelentette szakértőjét s ekép a biróság a perrendtartás 212. §. szerint járt el, midőn alperes részére szakértőt nevezett ki, s a három szakértőnek a helyszín ismeretéből merített előadását fogadta el véleményként s miután természeti akadályba ütközött a helyszínnek, megszemlélése a szemlejegyzőkönyvet is a szomszéd községben vétette fel, melyről, ha alperesnek szakértője be lett volna jelentve, az is bizonynyal értesíttetett s meghivatott volna. Felperes abbeli kereseti kérelmének, hogy az ingatlan tulajdona nevére kebeleztessék, azért nem adható hely, mert a CV. a. okmányra állapítja jogát, abban pedig az ingatlan telekkönyvi száma még kitüntetve nincs, másrészt abban vevőként felperes és férje is szerepelnek, ez okból csak az előbbi állapot helyreállítása volt itéletileg megállapítandó. Perköltségekben alperesek nem marasztaltatnak, mert a nyilvánkönyvi állapot által első tekintetre tévedésbe ejtettek s a perre okot felperes késedelme szolgáltatott. (1890. évi október 11. 9178. sz. a.) A debreczeni kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék ítélete 3. r. alperes részéről is felebbezettnek tekintetvén, annak a kereset főtárgyában tett rendelkezése helyben hagyatik ; ugyancsak az ítéletnek az a része azonban, mely szerint a perköltség kölcsönösen megszüntettetett megváltoztattatik s alperesek arra is köteleztetnek, hogy felperes részére 40 frt perköltséget fizessenek meg. Indokok: Felperes a Kormos Jozefa kihallgatása alkalmával bemutatott NB. a. okmánynyal bebizonyította azt, hogy a per tárgyát képező havas 1844. évi május 9-ik napján Kormos Jozelára mint örökség szállott : a C. a. okirattal, melyet Markos István mint tanú irt alá, az is bebizonyíttatott, hogy ugyanezt a havast 1859. évi ápril 4-én Kormos Jozefa 800 frt vételi árért felperesnek és férjének Gyenge Jánosnak eladta ; az E., F., G., ff., f. és