Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

33 tiyitványa végrendelet erejével birjon s az abban kifejezett vég­akarata végrehajtassák. Minthogy a hagyatéki eljárás s a folyamatba tett per során kiderült, hogy a nevezett örökhagyó maga után más végrendele­tet nem hagyott, a bizonyítvány az abban vagyonáról rendelkező •örökhagyó végrendeletének helyébe lép s igy ennek a már tartal­mánál fogva is végrendelet hatályával biró okiratnak az érvénye a végrendeletekre nézve fenálló szabályok szerint bírálandó el. Felperesek tagadásával szemben arra nézve, hogy e bizonyítvány­nak czimzett végrendeletet néhai Bódogh János egész terjedel­mében irta és aláirta, annak már külsőleg is felismerhető jelén kivül teljes bizonyítékul szolgálnak Berky József, Sírok Antal, Serényi Dániel, Sármány Károly az örökhagyóval annak életében foglalkozásuknál fogva közvetlen érintkezésben állott és ennek folytán az örökhagyónak irását, aláírását jól ismerő tanuknak a szakértők véleménye által is megerősített vallomásai. Ez alapokon csupán az lévén vizsgálandó, hogy ezen okirat az 1876 : XVI. tcz. 5. §-ában foglalt kívánalmaknak megfelel-e, tekintve, hogy az örökhagyó által egész terjedelmében sajátkezüleg irt és aláirt okiratot az annak tartalmát egészben megerősítő Berky József tanún kivül még két, időközben elhalt tanú is előttemezte, a ki­ről az ellenkezőt, azt t. i., hogy ők az okirat kiállításánál jelen nem voltak, s azt tanuképen nem előttemezték, az okirat külalakja s Berky József tanúvallomásával szemben az annak érvényét meg­támadó felpereseknek kellett volna bizonyitaniok ; tekintve to­vábbá, hogy a bizonyítványnak czimzett végrendelet annak iga­zolását tartalmazza, hogy azt az örökhagyó a tanuk együttes je­lenlétében végakaratának elismerte s előttük aláirta, már pedig a felhívott törvény 5. §. csak ezt s nem egyszersmind ennek külön záradékában bizonyítását kívánja : az okiratot érvényes végrende­letnek elismerni, ennek folytán az örökhagyó hagyatékára alpe­resek végrendeleten alapuló örökösödési jogát megállapítani, a hagyatékot, az az ellen bármily czimen bejelentett követelések a prts 592. §. értelmében külön per uton lévén érvényesitendők, a bíróilag elismert örökösöknek átadni, ennélfogva felpereseket tör­vényes öröklés iránti keresetükkel elutasítani kellett. (1892. évi szept. 9. 8266. sz. a.) Döntvénytár, uj folyam. XXXIX. 3

Next

/
Thumbnails
Contents