Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)
33 tiyitványa végrendelet erejével birjon s az abban kifejezett végakarata végrehajtassák. Minthogy a hagyatéki eljárás s a folyamatba tett per során kiderült, hogy a nevezett örökhagyó maga után más végrendeletet nem hagyott, a bizonyítvány az abban vagyonáról rendelkező •örökhagyó végrendeletének helyébe lép s igy ennek a már tartalmánál fogva is végrendelet hatályával biró okiratnak az érvénye a végrendeletekre nézve fenálló szabályok szerint bírálandó el. Felperesek tagadásával szemben arra nézve, hogy e bizonyítványnak czimzett végrendeletet néhai Bódogh János egész terjedelmében irta és aláirta, annak már külsőleg is felismerhető jelén kivül teljes bizonyítékul szolgálnak Berky József, Sírok Antal, Serényi Dániel, Sármány Károly az örökhagyóval annak életében foglalkozásuknál fogva közvetlen érintkezésben állott és ennek folytán az örökhagyónak irását, aláírását jól ismerő tanuknak a szakértők véleménye által is megerősített vallomásai. Ez alapokon csupán az lévén vizsgálandó, hogy ezen okirat az 1876 : XVI. tcz. 5. §-ában foglalt kívánalmaknak megfelel-e, tekintve, hogy az örökhagyó által egész terjedelmében sajátkezüleg irt és aláirt okiratot az annak tartalmát egészben megerősítő Berky József tanún kivül még két, időközben elhalt tanú is előttemezte, a kiről az ellenkezőt, azt t. i., hogy ők az okirat kiállításánál jelen nem voltak, s azt tanuképen nem előttemezték, az okirat külalakja s Berky József tanúvallomásával szemben az annak érvényét megtámadó felpereseknek kellett volna bizonyitaniok ; tekintve továbbá, hogy a bizonyítványnak czimzett végrendelet annak igazolását tartalmazza, hogy azt az örökhagyó a tanuk együttes jelenlétében végakaratának elismerte s előttük aláirta, már pedig a felhívott törvény 5. §. csak ezt s nem egyszersmind ennek külön záradékában bizonyítását kívánja : az okiratot érvényes végrendeletnek elismerni, ennek folytán az örökhagyó hagyatékára alperesek végrendeleten alapuló örökösödési jogát megállapítani, a hagyatékot, az az ellen bármily czimen bejelentett követelések a prts 592. §. értelmében külön per uton lévén érvényesitendők, a bíróilag elismert örökösöknek átadni, ennélfogva felpereseket törvényes öröklés iránti keresetükkel elutasítani kellett. (1892. évi szept. 9. 8266. sz. a.) Döntvénytár, uj folyam. XXXIX. 3