Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

3" Sándor legénykori adósságáért az üzlet ellen Spitál hitelező végrehajtást akart vezetni, a mikor is Vécsei Sándorné csődöt kért maga ellen 1891. évi jalius hóban. A csődvagyon a leltár szerint 11566 frt 78 krt tesz ki, mig a bejelentett követelések összege a tömeggondnok kijelentése szerint 23000 frtot is meghaladja. Vécsei Sándorné beismeri, hogy ő az üzlet kezeléséhez nem értett és annak folyamával nem is törődött. Ez irányban az intézkedést teljesen férjére bizta. Vécseiné csakis az üzlet technikai részével foglalkozott, az üzlet tulajdonképeni vezetése férjének teendőjét képezte, a ki a bevásárlásokat és fizetéseket teljesítette, a megrendeléseket átvette és a levelezést vitte. Ezen beismerésével Vécsei Sándornénak a Btk. 416. §-a 1. pontjába ütköző bűncselekmény beigazolást nyert. A ki a szükséges szakértelem hiányában oly üzletet nyit, a melynek kezelése, tekintettel mások jogos érdekeire, a jártasság s képzettség bizonyos fokát igényli, vétkes gondatlanságot tanúsít. A kereskedőtől, a ki hitelre vásárol, s igy tehát idegen vagyont kezel, a törvény megkívánja, hogy anyagi helyzetét, követelései és tartozásai mennyiségét ismerje és mindazon intézkedéseket megtegye, melyek nélkül az üzletének activ vagy passiv állása iránt tájékoztatva nem lehet. A védelem érvelése szerint ugyan I. r. vádlottnö könyvek vezetésére és ennélfogva a mérleg készítésére sem volt kötelezve és pedig azon okból, mert üzlete a kisipar körét tul nem haladta: a bíróság azonban a védelem ezen felfogását magáévá nem tehette. Az 1875. évi XXXVII. tcz. 5. §-a, mely a könyvek vezetése és a czég bejegyzésének kötelezettsége alól a kufárokat és a házalókat feltétlenül, az iparosokat pedig csak annyiban menti fel, a mennyiben üzletük a kis ipar körét tul nem haladja, már ezen összeállításnál fogva nem akart a kisipar körébe oly szabóüzletet sorozni, melynek évi forgalma a 7000 frtot meghaladja. Miután pedig a vádlottnö maga sem állítja, hogy kereskedelmi könyveket vezetett és hogy évenként mérleget készített, saját beismerése alapján is őt a Btk. 416. §-ának 1., 2. és 3. pontjai értelmében bűnösnek kellett kimondani.