Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

3io 88. Vétkes bukás vétsége. — A vétkesen bukott üzlettulajdonosnő férje, a ki az üzletvezetésben részt vett, mint tettestárs, illetve mint bűnsegéd büntettetett. (1894 június 15. 8285. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék mint büntető biróság: I. Vecsei Sándorné, szül. Rosenfeld Irmát bűnösnek mondja ki a Btk. 416. §-ának 1., 2., 3. pontjaiban körülirt vétkes bukás vétségében és ezért a Btk. 416. §-a alapján és a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett az 1887. évi VII. tcz. 1. §-ában meghatározott czélra fordítandó, behajthatlanság esetén pedig öt napi fogházra átváltoztatandó 50 frt pénzbüntetésre itéli. II. Vécsei Sándort bűnösnek mondja ki a Btk. 416. §-ának 1., 2. és 3. pontjában meghatározott vétkes bukás vétségében, mint tettest (Btk. 70. §-a^ és ezért a Btk. 416. és 91. §§-ai alapján az italét foganatba vételétől számítandó nyolcz napi fogházra és a szabadságvesztés-büntetés kitöltésétől számítandó egy évi hivatalvesztésre itéli. Indokok: Vécsei Sándorné még hajadon korában a szülői háznál szabászattal foglalkozott s az igy szerzett pénzt édes anyjának adta át. Mint szabónő megismerkedett Vécsei Sándorral, ki az időben az Árvái czégnél mint eladó volt alkalmazva. 1887. évben ment Vécsei Sándorné nőül s 2000 frt készpénzbeli hozományt vitt magával. A férjhezmenetel után Vécsei Sándornénak megrendelői napról-napra szaporodván, Vécsei Sándor reá beszélte nejét, hogy önálló üzletet nyissanak. így jött léire 1889. évi augusztus hóban vádlottak lakásán • Veisz» név alatt azon szabóüzlet, mely fölött a csőd 1891. évi július 4-én lett a budapesti kir. törvényszék polgári osztálya által elrendelve. Az iparigazolvány Vécsei Irma nevére lett kiállítva. Az üzlet kezdetben jól ment, mert a 7000 frt forgalmat is túlhaladta. A beállott fizetésképtelenségről vádlottak saját beismerésük szerint 1891. évi május hóban nyertek tudomást, midőn Vécsei