Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

10 tot alperesek ki nem állítják, — figyelmen kivül hagyta azt az állítását, hogy a B. alatti kötelező nyilatkozat, illetve az abban engedett vételi jog már az A. alatti aláírásával elfogadtatott. Ezek szerint pedig a czég eladta birtokát alpereseknek az A. alattival s kikötötte, hogy egyik tagjának joga legyen azt 5 éven belül megvenni, alperesek erre magukat a B. alattiban kötelezték. Itt csak nem kerülhet vita alá, hogy a visszavásárlási jog fentartásával kötött adás-vevés kétoldalú szerződéssel jött létre. Mindez nem egy okiratban jutott kifejezésre, de hisz vitátlanul áil, hogy a kettő elválaszthatlan összefüggésben van. Nem is az a kérdés ; vajon a B. alattiban a visszavásárlási szerződés foglaltatik-e, hanem az, hogy az által az eladó részéről magának vagy másnak számára fentartatott-e a visszavásárlás joga ? A visszavásárlási szerződés csak akkor jön létre, mikor a visszavásárlásra jogosított ezt a jogot gyakorolja, és pedig vagy azért, mert tulajdonjogának békés uton való telekkönyvi bekebeleztetéséhez bekebelezési engedélyre van szüksége, vagy azért, hogy az időközi jobbitmányok s elkerülhetetlen költségek megtérítése tárgyában a megállapodások felett disponáljon. Ha pedig egyik peres fél részéről sem vonatott kétségbe az a tény: hogy a B. alatti kötelező nyilatkozat mellékkötését, kiegészítő részét képezi az A. alatti főszerződésnek, akkor a B. a. egyoldalú formája annyival inkább is elegendő a visszavásárlási jog megadására, fentartására, mert ez a jog a jogozott tetszése szerint, vagyis akkor, ha ép ugy akarja, gyakorolható, a nélkül azonban, hogy annak gyakorlására reá lenne szorítható. Fen is állhatna az abban foglalt kötelezettség, ha abba a tiltó törvénybe nem ütköznék, hogy a visszavásárlási jog harmadik személy részére ki nem köthető. Felperes azonban ép abból a tényből, hogy t. i. vételi jog a B. alattiban nem az eladónak, hanem neki adatott meg, nem azt az eredményt vonja le, hogy e kötelezés törvénybe ütköző, hanem arra a következtetésre jut, hogy abban egy pactum de contrahendo, egy jövendőben kötendő egyezés lett meghatározva. S igényének a keresetlevélben emlitetlenül hagyott jogi alapjául válaszában már ezt a jognézetet állítja fel azzal az érveléssel,