Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

9 társasági vagyonból ö reá eső részének megfelelő pénzértéket, szóval a tulajdonos a czég, nem pedig annak tagjai. Ha a társasági vagyon a tagok közös tulajdonát képezné, akkor az egyes tag is jogositva volna a közös tulajdonban létező dolgok öt illető eszményi része felett szabadon rendelkezni, azt elzálogosítani, elidegeníteni, hagyományozni, stb. s nem lehetne megtagadni tőle azt a jogot sem, hogy tulajdoni részletét a társaságtól ép ugy visszakövetelje, mintha kizárólagos tulajdona volna ; minthogy pedig ezt még akkor sem követelheti, ha a társasági dolgok oszthatók, minthogy a társasági dolgok felett tetszése szerint nem rendelkezhetik, — kétségtelen, hogy a tagok a társas czég tartama alatt nem alanyai a társasági vagyonnak s igy további megvilágításra nem szorul, hogy mint a czégtöl különböző alanyok, a visszavásárlási jogot nem is gyakorolhatják. Felperes egyébiránt ezt a most megczáfolt ellenvetést csak feltételesen tette, s csakis arra a nem remélt esetre kívánta figyelembe vételét, ha a kérdésben forgó ügyletet a kir. törvényszék is visszavásárlás fentartásával kötött adás-vevési szerződésnek nyilvánítaná. Máskülönben azonban határozottan tiltakozott ugy válaszában, mint végiratában, ezen, most már a kir. törvényszék által is magáévá tett felfogás ellen s czáfolatul felhozza, hogy a törvény a visszavásárlási jogot csakis kétoldalú szerződésben mondja kiköthetönek, holott jelen esetben az A. alatti szerződésben semmiféle kikötés nem tartalmaztatik, hanem a felperesnek biztosított vételi jog egy egyoldalú kötelező nyilatkozatban foglaltatván, a B. alatti nélkülözi a visszavásárlási szerződés lényegesebb ismérvét, tehát visszavásárlási szerződésnek nem deklarálható. E czáfolat érvényesítésénél figyelmen kivül hagyta felperes az azt megelőző és ismételve is következő állítását, hogy a B. a. kiegészítő részét képezte az A. alattinak és ezzel elválaszthatlan kapcsolatban áll, hogy továbbá az adásvétel létrejötte alkalmával a B. alattinak kiállítása kiköttetvén, ennek kiállítása valóságos visszértéket képvisel, — figyelmen kivül hagyta azt az állítását, hogy a czég az A. alatti szerződést meg sem kötötte volna, ha egyidejűleg a B. alatti kötelező nyilatkoza-