Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

8 mekkorában az A. a. adásvevési szerződésben megállapittatott; végre, ha különösebb tekintetre méltatjuk azt a ténykörülményt is, hogy felperes a B. alattit már az A. a. aláírásával elfogadta, s ahhoz az ö irásos külön hozzájárulása sem nem kívántatott, sem nem terveztetett és szükséges sem volt: nem lehet más eredményre jutnunk, mint arra, hogy az A. alatti főszerződéssel Em. Biach et Co. czég kérdésben forgó ingatlanait alpereseknek eladta, ezek pedig a czég és felperes előzetes kikötése értelmében a B. a. mellékszerződéssel megadták felperesnek a visszavásárlási jogot, vagyis az A és B. a., együttvéve visszavásárlás fentartásával kötött adásvevési szerződést tartalmaz. A visszavásárlási jog azonban oly személyes jog, melyet csak az eladó tarthat fen s csakis a maga részére tarthatja fen. Hogy ezt harmadik személy részére fentartani nem lehet, igazolja ugy az osztrák mint a következetesen nyilvánult magyar judikatura. Minthogy pedig a czég jogi személy, s igy felperes az eladó czégtől különböző személynek tekintendő, a B. alatti okiratot, mint tiltó törvénybe ütközőt, semmisnek kell nyilvánitani s felperest keresetével el kellett utasítani. Felperes ugyan helytelennek nyilvánítja perbeszédeiben ezt az ép most nyilvánított felfogást és ennek ellenében azt a tételt állítja fel, hogy miután a czég nem hal meg, a visszavásárlási jog, mint az eladót csak életfogytáig megillető szorosan vett személyes jog, egy czég részére ki sem köthető, hanem azt csak a czég tagjai, mint az eladónak atulajdonos társai* gyakorolhatják; azonban ez a tétel szembeszökő helytelenséget tartalmaz. Abból t. i., hogy a czég nem hal meg, helyesen csakis azt a következtetést lehet levonni, hogy egy czég részére a visszavásárlási jog csak fix időtartamra köthető ki ; azt a deductiót pedig, hogy a visszavásárlási jogot ily esetben a czég tagjai, mint tulajdonostársak gyakorolják, elfogadni már azért sem lehet, mert a czég tagjai a társasági vagyonra nézve nem tulajdonostársak, a tagok t. i. a társasági vagyon felett tetszésük szerint nem rendelkezhetnek, azt másra, mint társasági czélra nem fordíthatják, a társtag még az esetben sem nyeri vissza a társaságba általa adott dolgokat, ha a társaságból kilép, vagy ha a társaság feloszlik, egyebet ugyanis vissza nem követelhet, mint az összes