Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

285 jogukban áll a hozzájuk intézett kérdésekre a feleletet indokolás nélkül megtagadni (bpts. 234. §.). 15. A végtárgyalás nyilvánossága nem sértetett meg; mert a közönség a teremnek számára berendezett földszinti részeiben folyton jelen lehetett ; és a karzatok is csak az ottani közönség rendzavarása miatt ürittettek ki és zárattak el. 16. A vádlottak vizsgálati vallomásának felolvasását az elj. szab. 65. §-a feltétlenül megengedi s azt a panaszlott néhány esetben különösen az a körülmény tette szükségessé, hogy eme vádlottak a végtárgyalás során vizsgálati vallomásaikat lényegesen módosították. Brote Jenő vallomása pedig ugyanazon szakasz végső rendelkezése szerint még mint tanúvallomás is felolvasható volt, mert e vádlott szökésben van. 17. Nincs törvényes alapja a semmiségi panasz amaz állításának, hogy a vádlottakhoz csak az elj. szab. 60. §-ában érintett kérdések intézhetők ; mert e szakasz utasítást tartalmaz arra, hogy a vádlottak érdekei is figyelemben tartassanak, de azért az ügy valódi állásának kiderítésére szükséges egyéb kérdések feltételét nem korlátozza, és nevezetesen a bpts. 233—235. §§. alkalmazását ki nem zárja; sőt ezt az esküdtszéki eljárás behozataláról szóló 1498/71. sz. I. M. E. R. 4. §-a megengedi. 18. Nem képez semmiségi okot az a panaszlott tény; hogy az esküdtek a végtárgyalásnak a határozat hozatalára való visszavonulást megelőző szakában a külvilággal érintkezésbe jöttek ; mert ezt az eljárási szabályok nem tiltják, sőt ellenkezőleg azoknak 55—58. §§. az elnapolást olyképen szabályozzák, hogy annak idejére az esküdtek is elbocsátandók, míg ezzel összhangban az elj. szab. 77. §-a kifejezetten egyedül azt kívánja, hogy az esküdtek csak a határozat hozatalára való visszavonulás után ne érintkezzenek többé a külvilággal; ezek a szabályok pedig és különösen az 57. és 77. §§. rendelkezései megtartattak. Az eljárási szabályok eme világos rendelkezéseivel szemben meg nem állhat a semmiségi panasznak az az érvelése sem, hogy az esküdtek az úgynevezett informatiók esetleges kiosztásának megelőzése végett lettek volna a végtárgyalás 19 napi tartama alatt a külvilágtól elzárandók. 19. Ellenkezik a valósággal, hogy az elnök megengedte volna