Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

286 az esküdteknek, hogy a végtárgyalás alatt lapot olvassanak ; mert a kir. törvényszék jelentése szerint amaz egyetlen eset alkalmából, midőn valamely magyar előadásnak a vádlottak számára románul történt tolmácsolása közben egyik esküdt lapot tartott maga előtt, attól az összes esküdtek eltiltattak és tartózkodtak is. Nem felel meg a valóságnak a semmiségi panasz amaz állítása sem, hogy Gajzágó Manó esküdt dr. Francu Amos védőt lovagias elégtétel kéréssel megfenyegette volna. Ellenkezőleg épen azért, mert a hivatalos működés terén a lovagias elégtétel kérését kizártnak tartotta, a védőnek sértő szavaiért a bíróságnál keresett orvoslást. Való az, hogy a nevezett védő, Gajzágó Manó és dr. Bogdán Péter esküdtek ellen sértő kifejezéseket használván, ezek az 1887. évi XXVIII. tcz. 2. §-a alapján ama védő megbüntetését kérték; ez az indítványuk azonban — jogos voltától eltekintve — már csak azért sem képezheti semmiségi panasz tárgyát, mert a vádlottakat nem érinti és pedig annál kevésbbé, mert e két esküdt a véghatározat meghozatalában részt sem vett. 20. A tolmácsolás legczélszerübb módjának megállapítása és ez által a tolmácsolás helyessége ellen a vádlottak és védőik részéről emelt kifogásoknak lehető megszüntetése felől folyt tárgyalás közben az egyik esküdt indítványozta ugyan a román beszédeknek 20 szavankint való tolmácsolását; de ebbeli jogával nyilatkozatából kitetszőleg — épen a vádlottak által kivánt szószerinti fordítás eszközölhetése és nem a védelem lehetetlenitése végett élt. Ez indítvány egyébként visszavonatott, abból tehát a védelemre hátrány sem származhatott. zi. Az esküdteknek a külvilággal való érintkezésére alapított panaszok elvetése már a fenebbi 18. pontban indokoltatott. A semmiségi panasz 21. pontjában felhozottak közül tehát itt még csak azt kell megállapítani, hogy valótlan, miképen akár a tárgyalás megkezdése, akár valamely határozat kihirdetése az esküdtek valamelyikének igazolatlan távollétében történt volna meg. 22. Vádlottak az ügy fölötti előzetes nyilatkozatukban az elévülés kérdését vetették fel és többen a vád pontos körülírását, illetve visszavonását kívánták ; a közvádlónak tehát nemcsak joga, hanem kötelessége is volt, hogy e tárgyban nyilatkozzék. Hogy az előzetes nyilatkozatoknál (elj. szab. 62. §.) nem az