Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

6 jogilag átirja : akkor ök, hogy megmutassák, miszerint nem helyzetük kizsákmányolása végett kötik az ügyletet, s a vétellel rajta gazdagodni nem akarnak : készek kötelezőleg kijelenteni, hogy az esetre, ha akár maga felperes késznek nyilatkozik, akár más valakit elő tudna állítani, 5 év leforgása alatt, a ki kész a kérdéses birtokot 2.057,000 frtért megvenni, akkor ebben az árban akár neki, akár más harmadiknak eladják. Az mondatik ezt követőleg a keresetben, hogy igy jött létre az a A. a. adásvételi szerződés és a B. a. kötelező nyilatkozat, melyeknek kelte és hitelesítési ügyszáma is mutatja már az ügyletnek egy időben és egymással összefüggöleg történt keletkezését. A válasz negyedik lapján meg felperes már annak ad kifejezést, hogy a czég az A. a. adásvevési ügylethez hozzá sem járult volna, ha alperesek egyidejűleg nem biztosítják felperes részére egy bizonyos időre a megvételi jogot, sőt a válasz hatodik lapján feleslegből még esküt is kinál alpereseknek arra, hogy az A. alattinak kiállítása előtt a B. alattinak maga részére leendő kiállítását ki nem kötötte magának, s ilyennek kiállítására alperesek magukat vele szemben az A. a. aláírása előtt nem kötelezték. S a midőn ismételve vitatja felperes, hogy a B. alattinak részére leendő kiállítása előre meg lett közöttük állapítva, még mielőtt az A. a. adásvevési szerződés aláíratott volna, s igy alperesek, minthogy a B. alattit az ö követelése, az ő kikötése következtében irták alá, tisztában voltak azzal is, hogy ő azt az A. a. szerződés aláírása által már is elfogadta, de különben is közös akaratmegegyezésük az volt, hogy a B. alattit csak a kötelezettek irják alá, az ő ahhoz való irásos hozzájárulása sem nem kívántatott, sem nem terveztetett: a közben nyílt kifejezést ad annak is, hogy a B. alattit ö neki, ki abban semmire sem kötelezte magát s csak jogokat nyert, ép oly kevéssé kellett aláírnia, mint a hogy a hitelezőnek adósa kötelezvényét aláírni szükségtelen. Felperesnek a kereseti igény ténybeli alapjára vonatkozólag most megismertetett saját álláspontja szerint is kétségtelen a kir. törvényszék előtt, hogy az egymással fő- és mellékszerzödés viszonyzatában álló A. és B. alattiakkal, a keresetbe vett birtokjutalékokra nézve a szerződő felek között tényleg visszavásárlási