Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

:6o alapján, de a gz. §. alkalmazása mellett, az ítélet foganatba vétele napjától számítandó egy évi börtönbüntetésre ítéli. Indokok: Jaromisz Ernő, a csanádi népbank részvénytársaság igazgatójának vallomása az általa a végtárgyaláson bemutatott, vádlott által nem kifogásolt kivonat, Jung Miklós tanú vallomása és vádlott önbeismerésével igazolva van, hogy vádlott 1890. évi június 15-én 70 frtot vett fel kölcsön váltóra a csanádi népbanktól. Az általa benyújtott váltón kibocsátóként neje, szül. Kifér Anna, elfogadóként ö maga, forgatóként pedig sógora Wéhn János szerepelt. Az 1890. évi szeptember és deczember, továbbá 1891. évi márczius 15-iki prolongatiók alkalmával hasonló aláirásu váltókkal fedezte vádlott a tartozást, söt az utóbb emiitett napon egy uj hasonló 50 frtos váltót is leszámitoltatott. 1891. évi június hó 15-én a prolongatiónál a két összeg egy darab 120 frtos váltóban egyesittetett s ezt a váltót már Jung Miklós tanú is girálta, a 21. naplószám alatti kivonat szerint, miután az intézet által a kölcsön fóleg az ö ajánlata és szóbeli jótállási nyilatkozatára adatott meg vádlottnak. A 120 frtos kölcsönt még két izben prolongálta vádlott és pedig i8qi. évi szeptember és deczember 15-én, de az akkor benyújtott váltókról Jung Miklós aláírása már hiányzott. A legutolsó bvinjelként lefoglalt 21 naplósz. a. váltó bepereltetvén, a sommás végzés kibocsáttatott és Wéhn János is elmarasztaltatott. Bár ő kijelenté, hogy írni nem tud és a neve tudta és beleegyezése nélkül került a váltóra, a sommás végzés ellen kifogással nem élt, hanem 1892. évi ápril 25-én bünfeljelentést tett vádlott ellen, a ki a vizsgálat folyamán épugy, mint a végtárgyaláson beismerte, hogy ö irta mindegyik váltóra, sógora, Wéhn János nevét, ennek tudta s beleegyezése nélkül s csak azzal védekezett, hogy ő azért irta alá a váltón sógora nevét, mivel ez csak azt a kifogást tette egy alkalommal, midőn a jótállás végett felkérte, hogy nem tud irni, továbbá, hogy megkárosítani senkit sem akart, mivel az intézet a kölcsönt csak forma szerint adta a váltóra, de tényleg Jung Miklós jótállása folytán hitelezett, a ki a beperelt váltó értékét az összes költségekkel ki is fizette s kinél ö a tartozást le fogja törleszteni.