Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

154 Indokok: Az elárverezett ingatlan vételárának felosztására vonatkozó törvényesen megállapított eljárás czélja és rendeltetése a kielégítési sorrendnek rendezése, mely rendezés a jelzálogos hitelezőknek egymásközti viszonyára tekintettel, a véglegesség jellegével bir, ugy hogy a vételár felosztása tárgyában hozott bírói határozatok, érintetlenül hagyva a jelzálogos követelések valódiságának és fenállásának kérdését, mely külön peruton oldandó meg, a megállapított kielégítési rangsorozatra vonatkozólag az ítélt dolog hatályával bírnak. így a végrehajtási törvény meghatározza, hogy az a hitelező, kinek követelését kifogásolták és ki ennek folytán perre lett utasítva, a kérdéses jelzálogtól való kielégítési jogától elesik, ha a pert meg nem indítja, vagy elveszti s hogy akkor peressé vált követelésének fedezésére eső vételárösszeg a következő hitelezőnek adandó át. Mihelyt tehát ez a törvényesen szabott feltétel bekövetkezik, a sorrendben következő hitelező törvény alapján szerzi meg a jogot, hogy a szabaddá vált vételárösszeget követelésének fedezésére felvehesse s a törvény az igy felvett vételárösszegnek visszakövetelésére a netalán saját hibájából a kielégítési sorrendből kiesett hitelező részére külön perczimet vagy magában a végrehajtási eljárásban szabályozottakon kivül más perorvoslatot nem ád, kivéve, mint az a kir. Curiának 50. sz. polgárjogi döntvényében is ki van fejtve, midőn a kielégítéstől elesett hitelező megrövidülését a pénzt felvevő hitelezőnek roszhiszemü eljárása okozta, mivel ekkor a roszhiszemü megrövidítés ad önállóan törvényes kereseti alapot, de csak a roszhiszernüen eljáró ellen ; az ellen a hitelező ellen azonban, kit roszhiszemüség nem terhel s ki nem okozta azt, hogy az őt rangsorozatban megelőző hitelező kielégítési elsőbbségétől elesett, a más kárával jogtalanul gazdagodás alapjára fektetett kereset alapfeltétele hiányzik, a mennyiben csak jogos s valódi követelését kapta meg, de semmi oly érték nem szaporítja vagyonát, a mely érték őt jogosan meg nem illetné s melynek adósától való behajtását nem követelhetné. Az elsőbiróságnak ítélete tehát a fenti s az elsöbiróság részéről felhozott indokok alapján, mindazonáltal annak az elsöbirósági indoknak mellőzésével, hogy a felperesek és T. T. s V. K. közt folyamatban levő újított perbeli ítélet W. J. jelenlegi alperesre