Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

*34 dott, azt vallja, hogy a vádlott és sértett között előbb lármát, majd pedig olyan hangokat és mozdulatokat hallott, mint mikor ketten dulakodnak és verekednek és hogy ezen lárma és dulakodás megszűntével a sértett összekarmolt és vérző arczczal jött ki a szobájából a konyhába s a tanutói mosakodás czéljából vizet kért, megmosakodás után pedig azonnal eltávozott; Matyuga Mór tanú pedig rövid idővel ezeknek megtörténte után vádlottnak, rokkján friss vércseppet látott ; minthogy továbbá azon esetben,, ha a vádlott azon állítása, hogy a sértett az óralánczot a vádlott állítólagos követelésének biztosításául a vádlottnak önként adta volna, akkor egyrészt köztük lárma és dulakodás nem keletkezett volna, másrészt pedig a vádlottnak ezen állítását megczáfolja azon beigazolt körülmény is, hogy az óra karikája a helyéből kiszakítva és széjjel húzva volt ; mi a láncznak a sértett általi lekapcsolása és önkéntes átadása esetén meg nem történhetett volna ;. minthogy a vádlott eme állításának azon további körülmény is ellentmond, hogy a sértett, mihelyt a vádlottól kimenekült, Matyuga Mórhoz futott és innen, utóbbinak kíséretében egyenesen a trsztenai kir. járásbírósághoz panaszra ment, mit valószínűleg nem tesz, ha a lánczot ö önként adta volna át a vádlottnak ; minthogy végül a vádlott saját beismerése szerint is a szobájában csak ő maga volt a sértettel és józanul fel nem tehető, hogy a sértett a vádlottnak szobájában önmaga karmolta volna össze az arczát és igy véresen jött volna ki a vádlott szobájából a konyhába, majd pedig az utczára: mindezeknél fogva és tekintettel a sértettnek hit alatti vallomására, a kir. törvényszék a vádlott tagadásával szemben beigazoltnak vette azt, hogy a vádlott a kérdéses óralánczot fentebb, a tényállásban körülirt módon a sértett ellen alkalmazott erőszakkal és fenyegetéssel vette el a sértettől és hogy a sértettnek arczán sérüléseket a vádlottnak a láncznak elvétele közben okozta. A Btk. 344. §-ába ütköző rablás bűntettének tényálladékát azonban vádlottnak a fentiekben körülirt ezen cselekménye meg nem állapítja, a mennyiben ezen bűntett tényálladékához a hivatkozott törvényszakasz értelmében megkívántatik, hogy valaki idegen ingó dolgot, ennek birtokosától, az utóbbi, vagy más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel azon czélból