Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

ii7 3 A Versecz város megváltási munkálatainak keresztülvitelére kiküldött vegyes bizottság 1818. és 1819. években a G. alatt másolatban és P. alatt eredetben csatolt jegyzőkönyvének 10. pontja szerint a kegyuraság a volt földesuraságot, vagyis a dentai kir. kincstári uradalmat illette; hogy tehát a kegyuraság a birtokkal volt egybekötve, mely megváltás folytán az alperes tulajdonába ment át, mely ebből következtetve a kegyúri terheket viselni tartozott. 4. Ha ennek daczára felperes a kegyúri jogot a város vonakodása folytán gyakorolta, az azokkal járó terheket viselte, azt felperes alperes akaratából a köztük fenálló szerződési viszonyból kifolyólag tette és a felperes uradalom által 1879. évi január hó i-ével történt K. alatti felmondás után nem forgott fen törvényes vagy szerződéses ok arra, hogy az alperesi város az 1681. évi 41. tcz. és 1799. évi okt. 28-án kelt helytartósági szabályrendeletből folyó kötelezettségeit ne teljesítse. 5. Alperesi város az 7". alatti adóslevél szerint a verseczi róm. kath. templom ujabb felépítésére szükségelt és a kir. kincstári uradalom által előlegezett költségek megfizetésére kötelezettséget vállalt s így ezzel, mint L. alatti kérvénynyel az ingatlanokkal összekötött kegyuraságot és az azzal járó teherviselési kötelezettségét elismerte. 6. Alperesi városnak makacs vonakodása folytán a helyzet megváltoztatására kereshetőségi joga nem volt és a kegyúri terheknek felperes részéről való önkénytes viselése kisegítő és időleges jelleggel bírt, melyre az uradalom kötelezve nem volt és a kegyuraság jogi természetére azon körülmény, hogy alperes a kegyúri jogot a K. alatti szerint történt megintés daczára gyakorolni nem akarta, befolyással nincsen. 7. Végre a T. alatti közgyűlési jegyzőkönyv szerint Versecz város tanácsa a kegyuraság fenállását és a terhek viselésének kötelezettségét elismerte. Ad. 1. Jelen esetben a peres felek között kétes a kegyúri jog dologi természete vagyis a dologi kegyuraság és e kérdés olykép volt eldöntendő, hogy itt dologi kegyuraságról nem lehet szó, mert a felperes kir. kincstári uradalom maga beismeri, hogy a kegyúri jogot 1879. évig a verseczi r. kath. plébánia felett