Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

n8 gyakorolta, mely jogának alapját azonban csakis O felsége leg­főbb kegyúri jogából kell származtatni, mert felperes maga sem állítja, hogy a kérdéses kegyuraság magánkegyuraság lett volna, de még régibb törvényeink és a Hármaskönyv I. fejezet n. czime szerint 0 felsége a legfőbb kegyúr lévén, Magyarországon a párt­fogói, a kegyúri jog adományozása mindig királyainkat illette, mert az általános egyházjog szerint a magánkegyuraság pápai adományozás és elbirtoklás által szereztethetvén, ennek ezen szerzési módok egyike szerint kellett volna létesülnie, pedig hogy a dentai kir. kincstári uradalom ily módon és nem a legfőbb kegyúri jogból kifolyólag keletkezett, felperes nem igazolta. Ha tehát a dentai kir. kincstári uradalom kegyurasága nem volt magánkegyuraság, az nem lehetett dologi sem és igy az ingat­lanokkal azok megváltása és megszerzése folytán sem eo ipso, sem átruházás folytán nem szállhatott alperesi városra, mely város­kegyurasági létesülésére kir. privilégium okvetlenül szükséges lett volna, milyennek létezését felperes még csak nem is állítja. Ad. 2. A H. alatti becslési okirat szerint 17637 frt 40 krnak a váltsági összegből való levonásából még nem következik, hogy ez által a kegyúri jog Versecz városa részéről kötelezoleg elvál­laltatott, annál kevésbbé, mivel ezen becslés egyoldalulag történt és mivel a kegyuraság elvállalása tekintetében kötelezoleg soha­sem nyilatkozott. Nem oszthatja a kir. törvényszék felperes érve­lését még azért sem, mert az A., B. és C. alattiakban a kegyúri jognak a város általi gyakorlásáról szó sincsen, mert a 2. és 3. alatti szerződésekben a városnak átadott és tüzetesen megjelölt jogok és javadalmak között a kegyúri jogok megemlítve nincsenek és mert a 4. alatti jegyzőkönyv szerint határozottan ki lett nyi­latkoztatva, miszerint a kegyúri jog továbbra is a kir. kincstár által gya'r-.ctoltatik, miért ezt a felperesi uradalom csakugyan gyakorta; mert végre felperes az U. alattival a 4. alatti jegyző­könyvbe!! tentartásnak időlegességét nem bizonyította. Ds n: m fogadhatta el a kir. törvényszék felperes érvelését még azért sem, mivel az 5. alatti kötelező nyilatkozatban a kegy­uraságról szó nincsen, holott ha felperes ezt átadni hajlandó lett volna, abba okvetlenül belefoglalhatta volna, mi nem történt. Az e pont alatt felhozottakból is kitűnik a felperes azon

Next

/
Thumbnails
Contents