Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

n6 E kérdés eldöntésénél mindenek előtt figyelembe veendő azon jog jellege, melyből a költekezés mint e joggal járó teher folyik. A jus patronatus, — mint azon jogok és kötelességek összege, melyek valakit a patronust valamely egyházjövedelem körül annak fentartása, védelme és a javadalommal járó egyházhivatal tekin­tetében ezen hivatalra leendő kijelölés (ius praesentandij iránt megilletnek ; egyrészt tehát a kegyurat részint tiszteleti, részint pedig az egyházjavadalomra vonatkozó joggal ruházza fel, mig másrészről a javadalom fentartásával járó terheket reá rójja, mely utóbbiak teljesítésére a kegyúr kötelezve van, azokkal önkényt fel nem hagyhat. Felperes a kegyuraságból kifolyólag a verseczi róm. kath. plébániával járó terheket 1888. évig viselte és pedig állítása sze­rint nem mint kegyúr, hanem alperes akaratából, tehát szerződé­sileg ; miután pedig ezen szerződési viszonyt 1879. évi január i-től kezdődő hatálylyal felmondotta, de a terheket annak daczára 1888. évig bezárólag viselte és ezen költekezései 15,517 frt 67 kr.-ra. rúgnak, ennek megtérítése iránt indítja keresetét, vagyis a kegy­uraság kérdését nem tekinti vitásnak és alperest állítja kegyúrnak. Az alperes kegyuraságának bizonyítására felhozott adatai fel­peresnek a következők: 1. a verseczi róm. kath. plébánia feletti kegyúri jog dologi jog, dologi kegyuraság, mert Versecz város, mint volt kincstári község az úrbéri kötelék alól való felmentése után a megváltás véglegesítéséig a kincstári uradalom mint felperes tulajdonát képezett ingatlanok tényleges birtokába és használatába lépett, és azokat megváltván, kizárólagos tulajdonukba lépett, mely in­gatlanokkal a kegyuraság egybe volt kötve, a mint azt a felperesi kir. kincstári uradalom e czimen a verseczi róm. kath. plébánia felett gyakorolta, mely kegyúri jog az ingatlanokkal eo ipso át­szállott Versecz város közönségére. 2. Az alperes város által eliberatiója fejében fizetendő volt váltságösszegből Budán 1841. évi nov. 20-án felvett H. alatti becslési okirat szerint kegyúri terhek tőkésített egyenértéke czimén a megváltási árból a város javára 17,637 frt 40 kr. levonásba hozatott.

Next

/
Thumbnails
Contents