Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

H5 30Miután a kegyúri jog, azon jogok és kötelességek -összege, a melyek a kegyurat valamely egyházjavadalom körül annak fentartása, védelme és a javadalommal járó egyházhivatalra való kijelölés (jus praesentandi) iránt megilletik, — a kegyúr az abból folyó terhek viselésére kötelezve van addig, mig az abból folyó jogok bármelyikét gyakorolja. Midőn valaki e jogokat nem dologi kegyuraság czimén gyakorolja, az úrbéri kötelék alóli felmentés által külön világos szerződési kikötés nélkül nem háríthatja át e terheket másra. Ha tehát a kegyúr a megváltás után maga tölti be a plébániai állásokat, ő viseli ezután is a kegyúri terheket. Az, hogy a város közönsége a canonica visitatiónál képviselője utján jelen volt, nem bizonyítja azt, hogy ezzel a kegyuraságot átvette. (1894 április 4. 4630. sz. a.) A fehértemplomi kir. törvényszék: A dentai kir. kincstári uradalom felperesnek, Seemayer Károly t. ügyész által képviselt Versecz város közönsége alperes ellen 15517 frt 67 kr. tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes keresetének jogalapját az általa 1879. évtől számítandó 10 évre terjedőleg Versecz város közönsége mint a verseczi róm. kath. plébánia feletti kegyúr helyett teljesített tartozatlan fizetésből meriti, azon jogelvből kifolyólag, hogy ki másért oly költekezést tesz, melyet törvény szerint ez maga tartozott volna teljesíteni, joga van annak megtérítését követelni. A felperes által hivatkozott és keresete alapjául felhozott jogelv előfeltétele, hogy az, ki valamely költekezést tesz, azt oly egyénért tette legyen, ki a költekezés teljesítésére kötelezve volt; miből folyólag alperes erre vonatkozó kötelessége képezi az eldöntendő kérdést és ezzel kapcsolatosan az is elbírálandó, hogy a jelzett 10 évre terjedő időben melyik fél volt a kegyúri terhek viselésére kötelezve. 8*