Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

95 mert a beszámítás tartalomra és terjedelemre nézve különbözik ugyan a megtartási és zálogjogtól, de ezen jogok egymást ki nem zárván, alperes ezekre fektetett kifogásait egymás mellett érvényesíthette, a nélkül, hogy ellentétes jogalapokon védekezett volna ; mert alperes az által, hogy felperes elleni követelését a csődtömeg ellen nem érvényesítette, a csődtörvény 38. §-a értelmében beszámítási jogosultságát el nem vesztette és mert alperes a beszámítást mint kifogást kívánván felperes ellen érvényesíteni, ezen kifogását felperes keresete előtt nem is érvényesíthette; mert a bizományos és megbízó közti belső viszonyt tekintve, a bizományos az üzletet nem saját maga részére, hanem a megbízó részére köti és így a bizományos a megbízónak mindazt kiadni köteles, a mi az ügyletből haszonkép származik ; midőn tehát alperes a keresethez A. a. csatolt elszámolás alapját képező adásvételi ügyleteket megkötötte, felperesnek az ezen ügyletek után eredményezett és az A. a. elszámolásban kitüntetett hasonösszeg iránt már az ügyletek megkötése és perfectuálása időpontjában keletkezett alperes ellen követelése, ez pedig felperesnek csődbejutása előtt történt és igy alperes nem a tömegnek, hanem felperesnek vált adósává, miért is a csődtörvény 39. § a a jelen esetre nem alkalmazható ; mert a keresk. törv. 381. § a értelmében a bizományos az eladási és vételi bizománynál az ügyletbe szerződő félnek léphetvén be, és a megszerzendő árukat eladóként maga szolgáltathatván, az átvett árukat pedig vevőként maga megtarthatván, alperes akkor, midőn az A. a. elszámolás beküldésével felperest a megbízások teljesítéséről tudósította a nélkül, hogy vevő vagy eladóként egy harmadik személyt megnevezett volna, saját személyében eladónak, illetve vevőnek volt tekintendő, kivel szemben a megbízó mint közvetlen szerződő fél jelentkezik, a megbízó és bizományos közötti közvetlen jogviszonynak pedig természetszerű folyománya, hogy az ilyként létesült ügyletből származó jogok és kötelezettségek a megbízót és bizományost egymás ellenében ugy illetik meg, mint ha az ügylet közöttük közvetlenül és nem megbízás alapján köttetett volna meg, alperes tehát a 7V. a. tudósító levél kapcsán beküldött A. a. elszámolás időpontjában és igy a felperes ellen elrendelt csőd megnyitása előtt felperes-