Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

92 selt Weltner József és társa alperes czég ellen 749 frt 15 kr. és járulékai iránt indított kereskedelmi perében következő Ítéletet hozott : Felperest keresetével a kir. törvényszék elutasítja és egyidejűleg arra kötelezi, hogy alperesnek viszonkeresete értelmében 36 frt 60 kr. tökét stb. fizessen. Indokok: Alperesnek az a védekezése, hogy felperes követelése merőben árkülönbözeti ügyletre vonatkozik és hogy ennek következtében birói uton nem érvényesíthető, figyelmen kivül volt hagyandó, mert egyrészről alperes mint bizományos felperes mint megbízóval szemben e kifogást fel sem hozhatja, mert továbbá alperes e kifogását nem is bizonyította. Az ügy érdemében peres felek egybehangzó előadása alapján bizonyítottnak tekintendő, hogy felperesnek az A. a. számla szerint 960 frt 32 kr. követelése van, de magának felperesnek beismerése szerint bizonyítottnak tekintendő az is, hogy viszont alperesnek váltó alapján 1055 frt 84 kr. követelése van felperes ellen. A kérdés az ügy ezen állásában az, vajon felperes, a ki az ellene nyitott csődben hitelezőivel a bejelentett követelések 40%-ára kényszeregyezséget kötött, a csődeljárás befejeztetvén, jogosítva van-e követelését alperes ellen egész összegében érvényesíteni olykép, hogy abból alperes követelésének csakis a kényszeregyezség szerinti hányada, illetőleg ezen hányadnak a kereset indításakor lejárt két első részlete számittassék be, avagy követelése az annál nagyobb tartozásának megfelelő részével beszámítás folytán kiegyenlítettnek tekintendő-e ? Miután alperes felperesnek követelésével szemben valódi, lejárt, hasonnemü és határozott ellenkövetelése van, kétségtelen, hogy magánjogi törvényeink értelmében ellenkövetelésére nézve a beszámítási kifogással élhet, és igy csődtörvényünk 38. §-a értelmében követelését a felperes ellen folytatott csődügyben bejelenteni nem tartozott, hanem teljes joggal, a nélkül, hogy beszámítási jogától a bejelentés elmulasztása miatt elesett volna, bevárhatta beszámítási kifogásával azt az időpontot, a mikor felperes követelése ellene érvényesíttetik; miután pedig felperes követelése ellene a csődeljárás folyamatban léte alatt nem érvényesíttetett, alperes beszámítási jogát ezen perben jogosan érvényesiti.